Pénzmosás
Pénzmosás I. alapesete
399. § (1) Aki más által elkövetett büntetendő cselekményből származó
a) dolgot átalakítja, átruházza, vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe abból a célból, hogy
aa) az ilyen dolog eredetét eltitkolja, elleplezze, vagy
ab) a más által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetőjével szemben folytatott büntetőeljárást meghiúsítsa,
b) dolog eredetét, az ilyen dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, az ilyen dolog helyének változását vagy azt a helyet, ahol az ilyen dolog található, eltitkolja, vagy elleplezi,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A 399. § (1) bekezdésben meghatározott I. alapeset tényállását az valósítja meg, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetét, a vagyonon fennálló jogot, a vagyon helyét, ezek változását elfedi vagy elleplezi.
Ez az alapeset a saját bűncselekményből és a más által elkövetett bűncselekményből származó vagyonra egyaránt elkövethető. Az elfedés és az elleplezés nem a bűncselekmény elkövetési magatartásai. A törvény e fordulatában az elkövetési magatartást valójában nem határozza meg, hanem csupán az eredményt jelöli meg (nyitott törvényi tényállás).
Az első alapeset ezért eredmény-bűncselekmény. Elkövetési magatartása több annál, mint a bűnös vagyon passzív megtartása vagy a rendeltetésszerű felhasználása. Az elkövetési magatartások alapján alakul ki az az eredmény, hogy a vagyon a külvilág számára is elszakad az eredeti – bűnös – forrásától, és olyan színben tűnik fel, mintha nem bűncselekményből származna. Az eredmény tehát abban ragadható meg, hogy a vagyon eredete fedetté, leplezetté válik, ami független attól, hogy ezt a fedettséget vagy leplezettséget bárki más észleli-e vagy sem.
Az elfedés azt fejezi ki, hogy a vagyon bűnös eredete a külvilág számára titkossá válik, a bűncselekményből való származása eltűnik. Az elleplezés ehhez képest többletelemként feltételez egy leplező jogcímet is, amelyre tekintettel a vagyon bűncselekményből származása eltűnik, és emellett a jogszerű eredet jogcíme is igazolást nyer.
Pénzmosás II. alapesete
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot
a) magának vagy harmadik személynek megszerzi,
b) megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez,
ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte.
A (2) bekezdésben meghatározott II. alapeset tényállását az valósítja meg, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetének, a vagyonon fennálló jognak, a vagyon helyének, ezek változásának elfedése vagy elleplezése céljából a vagyont mástól átveszi, elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, vagy arról rendelkezik.
A bűncselekmény e fordulata – hasonlóan az I. alapesethez – a mind a saját bűncselekményből, mind a más által elkövetett bűncselekményből származó vagyonra egyaránt elkövethető.
A második alapeset a benne meghatározott sui generis jellegű előkészületi cselekményként meghatározott magatartások révén valósul meg. E cselekmények célja az I. alapesetben meghatározott eredmény előidézése, azaz a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetének, a vagyonon fennálló jognak, a vagyon helyének, illetve mindezek változásának az elfedése vagy az elleplezése.
Pénzmosás III. alapesete
(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki bűncselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése, titkolása céljából
a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,
b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe.
A (3) bekezdésben meghatározott III. alapeset tényállását az valósítja meg, aki a (2) bekezdésben meghatározott elkövetési magatartások tanúsításával a) közreműködik a mással szembeni vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsításában, vagy b) a mással szembeni vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsítására törekszik.
Pénzmosás IV. alapesete
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott pénzmosást
a) üzletszerűen,
b) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre,
c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként,
d) hivatalos személyként vagy
e) ügyvédként
követik el.
A bűncselekmény IV. alapesetét a (4) bekezdésben határozza meg a törvény. A bűncselekmény e fordulata lényegében a korábban orgazdaságként szabályozott bűncselekmény helyébe lépett. A szabályozás azonban ezen a területen is lényegesen kibővült.
A pénzmosás új alakzatának alapcselekménye ugyanis bármilyen büntetendő cselekmény lehet. Nem csupán az orgazdaság tényállásában korábban tételesen felsorolt bűncselekmények és az elkövetési magatartások köre is kibővült. A megszerzés, elrejtés és elidegenítésben való közreműködés mellett számos további cselekmény (pl. felhasználás, átalakítás stb.) is megvalósítja a pénzmosás e változatát. Az követi el ugyanis, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont
a) megszerzi, felette rendelkezési jogosultságot szerez, vagy
b) megőrzi, elrejti, kezeli, használja, felhasználja, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik.
Vétségi alakzat
(5) Aki az (1)-(4) bekezdésben meghatározott pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
400. § (1) Aki a más által elkövetett bűncselekményből származó
a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,
b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre,
b) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, illetve
c) hivatalos személyként
követik el.
(3) Nem büntethető az (1)-(2) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, és az elkövetés körülményeit feltárja, feltéve, hogy a bűncselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel.
(forrás: Magyar Büntetőjog I-IV. – új Btk. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2022. március 1.)