KÖZLEKEDÉSI BŰNCSELEKMÉNYEK
Járművezetés tiltott átengedése
Btk. 238. § (1) Aki vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését ittas vagy bódult állapotban lévő személynek, illetve a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek átengedi, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.
A Btk. szerint büntetendő, aki vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, valamint közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését ittas vagy bódult állapotban lévő vagy a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek engedi át.
A bűncselekmény részben kapcsolódik az ittas és a bódult állapotban elkövetett járművezetéshez. Ebben az esetben ugyanis a törvény annak a személynek a felelősségét mondja ki, aki az előző bűncselekmény megvalósíthatóságát saját magatartásával biztosítja. Ezáltal közvetett módon a biztonságos közlekedést veszélyezteti. Mindazonáltal a korábban tárgyalt bűncselekmény által érintett közlekedési ágak védelme e tekintetben is megerősítést nyer. Az ittas és a bódult állapotban történő járművezetés esetén az adott állapotban történő közlekedés önmagában absztrakt veszélyt keletkeztet. Ennek kialakításában e bűncselekmény elkövetője azonos súllyal működik közre.
Mi a bűncselekmény elkövetési magatartása?
A járművezetés átengedése meghatározott jellemzőkkel bíró harmadik személy számára minősül a bűncselekmény elkövetési magatartásának. A bűncselekmény csakis szándékos elkövetés esetén valósul meg. Fontos feltétel, hogy az elkövető tudata a bódult, ittas vagy a vezetésre alkalmatlan állapot tényét átfogja.
A cselekmény csak akkor büntetendő, ha a járművezetésre alkalmatlan állapotban lévő személyeknek – a vasúti vagy légi jármű mellett – gépi meghajtású úszólétesítmény, valamint közúti jármű vezetését engedi át a tettes. Ha tehát a lovas kocsi vezetője a számára felismerhetően erősen ittas állapotú személy kezébe adja a gyeplőt. Akkor nem vonható felelősségre e bűncselekményért.
Járművezetésre való alkalmatlanság ittasság, bódult állapot vagy egyéb ok miatt
A bűncselekménnyé nyilvánítás feltétele, hogy az elkövető ittas vagy bódult állapotban lévő személynek adja át a jármű vezetését. Az elkövetőnek fel kell ismernie, hogy a személy korábban alkoholt vagy a bódult állapotot előidéző szert fogyasztott, vagy e nélkül is azt, hogy ittas vagy bódult állapotban van. E felismerést megalapozhatja az elkövető viselkedése, megnyilvánulásai, valamint az alkohol- vagy szerfogyasztás tényének ismerete.
Általános tapasztalat alapján ennél nehezebb feltétel annak megítélése, hogy az, akinek átengedi az elkövető a jármű vezetését, vezetésre egyéb okból alkalmatlan. Ez eredhet valamely betegségből, állandóan vagy időlegesen fennálló állapotból, azonban nem jogosítványfüggő. Hiszen egy jogosítvánnyal rendelkező személy is kerülhet olyan állapotba – például mindkét szemét operálták -, hogy az adott pillanatban nem alkalmas a jármű vezetésére. Míg a járművezetői engedéllyel – például az érvényességi idő lejárta miatt – nem rendelkező harmadik személy lehet egyébként járművezetésre teljes mértékben alkalmas. A lényeg, hogy az elkövető e ténnyel tisztában legyen.
A bűncselekmény elkövetője
A bűncselekmény elkövetője az a személy, aki a jármű vezetését az ittas vagy bódult állapotú, valamint vezetésre egyéb okból alkalmatlan harmadik személynek átengedi. Ezt megteheti a jármű tulajdonosa, birtokosa, üzembentartója és az is, aki a jármű felett tényleges rendelkezési jogot gyakorol. Így akár az is felelősségre vonható a cselekményért, aki az általa korábban lopott autó vezetését engedi át harmadik személynek. Sőt az is, aki az ittas tulajdonosnak adja vissza az általa korábban vezetett jármű kulcsát.
Nincs annak jelentősége, hogy ez az átengedés az ittas vagy bódult állapotban lévő személy követelésére, felszólítására történik-e. Ez a bűncselekmény valósul meg akkor is, ha nem az elkövető adja át ténylegesen a jármű kulcsát. Ugyanakkor hagyja, hogy az ittas vagy bódult személy magához vegye azt.
Mikor minősül súlyosabban a bűncselekmény?
Súlyosabban minősül a cselekmény, ha tömegszerencsétlenséget, maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy halált, kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Ezen súlyosabban minősülő eredményekért az átengedő személy csak abban az esetben felel, ha a járművet ténylegesen vezető harmadik személy ittasságának vagy bódult állapotának, valamint alkalmatlanságának következtében, azokkal szoros okozati összefüggésben jönnek létre. Ha azonban az eredmény műszaki hiba, vagy a járművezető szándékos magatartásának hatására keletkezik, az átengedő személy a járművezetés tiltott átengedése bűncselekményének alapesetét valósítja meg.
Ha a járművet ittas vagy bódult állapotban vezető személy felelőssége a járművezetés során elkövetett segítségnyújtás elmulasztásával, cserbenhagyással vagy a közúti veszélyeztetéssel kapcsolatban is fennáll. Ezekért a cselekményekért az átengedő személy már nem felelhet.
A bírói gyakorlatból
Ez utóbbi esetben nincs jelentősége annak, hogy a jármű vezetését átadó személynek a jármű feletti tényleges hatalma milyen jogcímen alapult: ez alapulhat a tulajdonjogon, a birtokjogon, elkövetője lehet az is, akit a jármű ideiglenes őrzésével bíztak meg, sőt az is, aki lopás útján jutott a jármű birtokába vagy pedig azt jogtalan használat bűncselekménye útján szerezte meg [BH 1991.180.].
A több ember halálát okozó, járművezetés tiltott átengedésének a bűntettét valósítja meg az elkövető, ha a szeszes italtól befolyásolt állapotban levő olyan személynek engedi át a gépkocsi vezetését, aki a járművezetés során három ember halálát okozza [BH 1998.206.].
A járművezetés átengedése megállapíthatóságához nincs szükség formális aktusra, az ráutaló magatartással is történhet [BH 2019.289.].
Amint következetes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy az ittas vezető mellett ülő utas nem bűnsegéde az ittas vezetésnek, úgy a vezetésre adott jogszerű felhatalmazást, a vezetés korábbi jogszerű átengedését sem teszi jogszerűtlenné az a cselekmény, hogy a tulajdonos beült az ittas személy által vezetett gépkocsiba, amely tovább folytatta addig már megkezdett útját [BH 2018.295.].
(forrás: Magyar Büntetőjog I-IV. – új Btk. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2022. március 1., www.magyarorszag.hu)