KÖZLEKEDÉSI BŰNCSELEKMÉNYEK
Járművezetés bódult állapotban
Btk. 237. § (1) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.
(3) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású úszólétesítmény, vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő. Míg a korábbi büntető törvénykönyvben (Btk.) a jogalkotó egy törvényi tényállásban rendelte büntetni az alkohol és a más bódító szer hatása alatt történő járművezetést, addig az új Btk. két külön tényállásba foglalta az említett bűncselekményeket.
A jogalkotó bűncselekményként bünteti, ha valaki járművezetésre nem alkalmas állapotban vezeti a törvény által felsorolt járműveket. Természetesen ilyen állapot számos okból adódhat, azonban a fent hivatkozott esetekben az elkövető maga idézi elő ezt a káros állapotot.
Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el.
A vezetési képességre hátrányosan ható szer fogalmát maga a törvény pontosan nem határozza meg. A jogalkotó ugyanakkor kiemeli az alkoholt e bűncselekményi tényállásból, noha az is a vezetési képességre hátrányosan ható szer. De mivel az önálló tényállás alapján büntetendő, ebbe a körbe nyilvánvalóan nem tartozhat. A vezetési képességre hátrányosan ható szer alatt természetes vagy mesterséges úton előállított kémiai vegyületet vagy anyagot kell értenünk. Ez az alkoholhoz hasonló hatásokat képes előidézni. E körből az élettani reakciók közül elsősorban azokat kell kiemelni, amelyek a járművezető morális gátlásait feloldják és egyéb fiziológiás hatásokkal együtt a biztonságos közlekedést veszélyeztetik. A bírói gyakorlat alapján leggyakrabban előforduló anyagok közt a gyógyszerek és kábítószerek mellett a különféle festékek, spray-k, ragasztók is megtalálhatók.
Különbség az ittas és a bódult állapot között
A két állapot közötti különbség az állapotot előidéző szerek eltérő jellemzőin túlmenően abban is megmutatkozik, hogy más azok büntetőjogi megítélése. Az ittas állapotban történő vezetés az elfogyasztott szeszes ital mennyiségének függvényében vagy szabálysértésként, valamint közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésként vagy bűncselekményként szankcionálandó. A jogalkotó egzakt mérőszámmal határozza meg ezt a mennyiséget. Ezzel ellentétben adott szerek hatása alatti járművezetés, ha ezek hátrányos jellege fennáll, eleve a bűncselekményi alakzatot valósítja meg. Ennek magyarázata elsősorban abban rejlik, hogy az alkohol és annak egy adott egyénre gyakorolt hatása a fogyasztó számára ismert. Így nagyobb döntési lehetősége van a tekintetben, hogy fogyaszt-e alkoholt vagy sem, és ha igen, milyen mennyiségben. A kábítószerek, a kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyagok vagy szerek vezetési képességre gyakorolt hátrányos hatása ugyanakkor – részben azok sokfélesége, részben azok egyénenként eltérő hatásai miatt – nem számszerűsíthető általános jelleggel, ez okból e bűncselekmény megállapításához továbbra is szükség van a bódult állapot szakértői bizonyítására.
A járművezetés bódult állapotban törvényi tényállása egyebekben megegyezik a járművezetés ittas állapotban bűncselekménynél tárgyaltakkal.
A bírói gyakorlatból
“A terhelt a járművezetést megelőzően öngyilkossági szándékból 15-20 darab, az édesanyjának felírt, 0,25 mg-os alprazolam hatóanyagú Frontin tablettát vett be, amely receptköteles altató, nyugtató hatású szer. A terhelt vérében található vérszérum alprazolam 14 óra 30 perckor 145,14 ng/ml volt.”
“A terheltnek a járművezetés időpontjában fennálló bódult állapota ténykérdés. Az adott esetben az eljárt bíróságok a bódult állapot tisztázására szolgáló bizonyítékokat, a baleset helyszínéről készült rendőri jelentést, a helyszíni meghallgatásról készült rendőri jelentést, a baleset után a terhelttel szembeni intézkedésről és orvosi ellátásáról készült rendőri jelentést, tanúvallomásokat, a klinikai tüneteket, valamint az igazságügyi orvos szakértői véleményeket összevetve és elemezve jutottak arra a megállapításra, hogy a terhelt közlekedése során a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vezetett gépjárművet és a cselekmény időpontjában alkalmatlan volt a közúti közlekedésben való részvételre.
A Kúria mindezek alapján megállapította, hogy a terhelt vonatkozásában a bódult állapotban elkövetett járművezetés vétsége bűncselekményének minden tényálláseleme megvalósult, a terhelt bűnösségének a megállapítása a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése nélkül történt. (A Kúria Bfv.858/2012/5. számú precedensképes határozata bódult állapotban elkövetett járművezetés vétsége tárgyában.” [1978. évi IV. törvény (Btk.) 188. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 423. §, 426. §] Bírók: Krecsik Eldoróda, Molnár Gábor Miklós, Surdy Miklós)
(forrás: Magyar Büntetőjog I-IV. – új Btk. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2022. március 1., www.magyarorszag.hu)