Cserbenhagyás

• KÖZLEKEDÉSI BŰNCSELEKMÉNYEK

• Cserbenhagyás

Btk. 239. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, továbbá az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. Akkor cserbenhagyásért felel.

A bűncselekmény elkövetője

A KRESZ 58. §-a rögzíti mindazokat az összes közlekedési ágban egyaránt irányadó kötelezettségeket, amelyek közlekedési baleset esetén az érintett járművezetőket terhelik. E normák vonatkozásában lényegtelen, hogy a baleset minek eredményeként keletkezett, vagy hogy ebben a jármű vezetője mennyire érintett.

A balesettel érintett jármű vezetője

Az “érintettség” nem csupán a baleset okozóját, sértettjét vagy az abban részes harmadik személyt öleli fel. Azokat is, akik el tudták ugyan kerülni a balesetet saját rutinjuk, vagy jó reflexeik által (például félrekapták kormányt, hogy kikerüljék a balesetet és áttértek a szemben levő sávba). Azonban ezek hiányában maguk is annak részesévé váltak volna.

A baleset fogalma

A baleset általános fogalma valamennyi olyan, személyi, illetve anyagi érdekkörben bekövetkező negatív változást, folyamatot és eseményt felölel, amely az említett közlekedési ágakban történő járművezetéssel összefüggésben, annak során következhet be. A cserbenhagyás tényállásában tárgyalt baleset ugyanakkor e körből kizárólag azokat a történéseket emeli ki, amelyek estében a helyszínen, az esemény hatókörében egy vagy több személy jelen van.

E bűncselekménnyel a törvény csak a jármű vezetőjét rendeli büntetni. Így a helyszínen jelenlévő gyalogos vagy utas tettesként nem vonható felelősségre. (Bár az utas a cselekmény felbujtójaként megjelenhet. Ha az ő rábeszélése miatt hajt el a helyszínről a sofőr.)

Az elkövetési magatartás

A KRESZ 58. §-a megállási, meggyőződési és segítségnyújtási kötelezettséget határoz meg a balesettel érintett járművek vezetői számára. Maga a Btk. ezeket a kötelezettségeket kettéosztja. A megállási és meggyőződési kötelezettséget kizárólag a balesettel érintett jármű vezetőjének terhére, a cserbenhagyás bűncselekményének keretében teszi követendő magatartássá. Míg a segítségnyújtás kötelezettségének elmulasztását valamennyi állampolgárra vonatkozóan szankcionálja az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények körébe tartozó segítségnyújtás elmulasztása tényállásával.

A megállási kötelezettség a jármű nyugalmi állapotba helyezését jelenti. Ugyanakkor a meggyőződési kötelezettség az elkövető részéről egy olyan aktív magatartást feltételez, amelynek eredményeképpen kellő információval rendelkezik majd arról, hogy a helyszínen van-e sérült vagy segítségre szoruló személy.

A bűncselekmény kizárólag szándékos elkövetés esetén valósul meg. Az elkövetőnek tehát fel kell ismernie a baleset tényét. Továbbá azt is, hogy ő a balesetben érintett, valamint hogy ilyen esetben megállási, illetve meggyőződési kötelezettség terheli. A cselekmény azzal valósul meg, hogy az elkövető elmulasztja a kötelezettség által felölelt magatartások tanúsítását.

Elhatárolás

Akkor, ha segítségnyújtásra szoruló személy is van a helyszínen, abban az esetben nem az itt megkövetelt, hanem a segítségnyújtás elmulasztása tényállásában közvetetten előírt kötelezettséget szegi meg az, aki segítségnyújtás nélkül továbbhajt. Tehát elvileg mindkét bűncselekményért felelne. A törvény értelmében azonban kizárólag a súlyosabb bűncselekmény, azaz a segítségnyújtás elmulasztása miatt fogják őt felelősségre vonni. “Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg”. Ha a jármű vezetője, aki belekoccan az előtte balesetet szenvedett járművekbe és a helyszínről továbbhajt anélkül, hogy megállna, cserbenhagyásért felel, ha nem volt sérült vagy segítségre szoruló személy. Míg segítségnyújtás elmulasztásáért, ha volt ilyen személy a helyszínen. E tekintetben tehát a kilátásba helyezett szankció eltérő lesz függetlenül attól, hogy ő maga mindkét esetben ugyanazt a magatartást tanúsította. Azaz nem állt meg a helyszínen.

Abban az esetben, ha az elkövető a jármű felhasználásával szándékosan idézi elő a balesetet. Akkor cserbenhagyásért, valamint segítségnyújtás elmulasztásáért nem vonható felelősségre.

A bírói gyakorlatból

A cserbenhagyás vétségének két – egymástól elkülönülő – elkövetését szabályozza a törvény. A helyszínen való megállás elmulasztását, illetőleg a baleset helyszínéről történt eltávozást. Anélkül, hogy meggyőződött volna az elkövető arról, van-e sérült vagy olyan személy, aki az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszélyhelyzetbe került. Ezért a balesetet észlelő elkövető továbbhaladása is a bűncselekmény befejezett alakzatát valósítja meg [BH 2002.131.].

A testi sérülés reális előidézésének hiányában a pusztán dologrongálódással járó baleset (ütközés) résztvevője a cserbenhagyás vétségét akkor sem követi el, ha a megállási és meggyőződési kötelezettségének nem tesz eleget [BH 2004.308.].

Nem követi el a cserbenhagyás vétségét az, aki segédmotoros kerékpárjával a kerékpározó sértettel kis sebességgel, kis intenzitással történő ütközés után az arcán vérző sérülést szenvedő sértett gyermeket szülei házához kíséri és a sértett gyermek édesanyját itt a történtekről tájékoztatja [BH 2016.233.].

A cserbenhagyás vétsége megvalósul, ha az elkövető az általa vezetett személygépkocsival a sértett által vezetett személygépkocsinak ütközik, amelynek hatására a sértett személygépkocsija kisodródik. Majd villanyoszlopnak ütközve áll meg, és ezt észlelve az elkövető a helyszínt elhagyja. Abban alappal nem bízhat, hogy az eseményeket észlelő élettársa majd a sértettel egyezkedni fog, ezért ez a bizakodás nem mentesíti a büntetőjogi felelősség alól [BH 2015.26.].

(forrás: Magyar Büntetőjog I-IV. – új Btk. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2022. március 1., www.magyarorszag.hu)