A hamis vád tényállása
268. § (1) Aki
a) mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol,
b) más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A hamis vád súlyosabban minősülő esetei
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján az érintett ellen büntetőeljárás indul.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hamis vád alapján a vádlottat elítélik,
b) a hamis vád olyan bűncselekményre vonatkozik, amelynek elkövetőjét a törvény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegeti.
(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre vonatkozó hamis vád alapján a vádlottat elítélik.
(5) Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével azért vádol hamisan, mert gondatlanságból nem tud arról, hogy tényállítása valótlan, vagy a bizonyíték hamis, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A hamis vád tényállása (egyéb esetek)
269. § Aki
a) mást hatóság előtt szabálysértéssel vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéssel hamisan vádol,
b) mást hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt fegyelmi vétséggel hamisan vádol,
c) más ellen szabálysértésre, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlójának tudomására,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A feljelentés
270. § (1) Ha a hamis vád folytán eljárás indult, ennek az alapügynek a befejezéséig hamis vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis vád büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.
(2) Korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető a hamis vád elkövetőjének büntetése, ha a vád hamisságát az alapügy befejezése előtt az eljáró hatóságnak feltárja.
Hamis vád
Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, vagy más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására a hatályos büntető törvényünk szerint hamis vádat követ el. Mindezekből kitűnik, hogy az elkövető két elkövetési magatartással valósíthatja meg a bűncselekményt. Lehet egyrészt hamisan gyanút kelteni valakivel szemben, másrészt lehet hamisan vádolni.
A vádolás önmagában a büntetőeljárás megindítására alkalmas tényállítást jelent. Különös ismérve, hogy a tényállításnak kifejezettnek kell lennie és konkrétan meg kell jelölnie mind az adott bűncselekményt, mind pedig az azt alátámasztó adatokat. Az elkövető által megvádolt személynek felismerhető, konkrét, egyedileg meghatározható, élő személynek kell lennie. Bűncselekményért nem, de hatóság félrevezetésért akár felelhet az elkövető, ha olyan adatokat közöl, amelyek alapján egy konkrét személy nem azonosítható be (valaki az iskolából) vagy ismeretlen tettes ellen teszi a hamis feljelentést.
Mikor szigorúbb az elkövető büntetőjogi megítélése?
Abban az esetben szigorúbb az elkövető büntetőjogi megítélése, ha a hamis vád alapján büntetőeljárás indul. Még súlyosabban minősül a cselekmény, ha ez alapján valakit el is ítélnek, ami a jogerős elítélést jelenti. Minősített eset az is, ha a hamis vád olyan bűncselekményre vonatkozik, amelynek elkövetőjét a törvény életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegeti. Ha az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre vonatkozó hamis vád alapján a vádlottat elítélik a legsúlyosabban minősülő eset.
A hamis vád elkövetőjének a büntetése, amennyiben a vád hamisságát az alapügy befejezése előtt az eljáró hatóságnak feltárja, korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető is.
Azon személyek, akikkel szemben büntetőeljárás folyik, nem valósítják meg a bűncselekményt, amikor tagadásukkal más terhelttársukat vádolják hamisan a cselekmény elkövetésével (“védekezési hazugság”).
Mik a bűncselekmény jellemzői?
A bűncselekmény szándékosan és gondatlanul is elkövethető.
A bűncselekmény abban az esetben lesz befejezett, ha az ilyen vádat tartalmazó irat, valamint a koholt bizonyíték a hatóság tudomására jut vagy ha a hamis vádat a hatóság előtt szóban előadják.
A hamisan vádolás a bűncselekmény elkövetési magatartása.
A két elkövetési magatartás a hamisan vádolás és a hamis gyanúkeltés.
A vádolás büntetőeljárás megindítására alkalmas tényállítás; vagyis kifejezettnek kell lennie és konkrétan meg kell jelölnie mind az adott bűncselekményt, mind az azt alátámasztó adatokat. Nem elegendő a tényre utaló kifejezés használata. Így tényállítás, ha az elkövető azt mondja, hogy B. megölte régi haragosát, míg csupán tényre utaló kifejezés, ha azt állítja: ez a B. öl, lop. (Ezzel más bűncselekményt, például rágalmazást azonban megvalósíthat.)
Lényeges, hogy a tényállítás alkalmas legyen arra, hogy büntetőeljárás alapjául szolgáljon, így például eszerint a hatóság elrendelje a feljelentés kiegészítését. További feltétel, hogy bűncselekmény elkövetésére vonatkozzék, de ennek pontos, szakszerű megnevezésére már nincs szükség: például K. megrúgott, hogy el tudja venni tőlem a táskámat (tehát K-t rablással vádolom).
Azok a személyek, akikkel szemben büntetőeljárás folyik, nem valósítják meg a bűncselekményt, amikor tagadásukkal más terhelttársukat vádolják hamisan a cselekmény elkövetésével (“védekezési hazugság”). Ha azonban ez olyan személy ellen irányul, aki az ügyben eddig még nem szerepelt, megvalósul a bűncselekmény.
Milyen eltérően minősülő esetek léteznek?
Szigorúbb az elkövető büntetőjogi megítélése, ha a hamis vád alapján büntetőeljárás indul, még szigorúbb, ha ez alapján a sértettet el is ítélik. Ez a jogerős elítélést jelenti. Ugyanilyen minősített eset az, ha a hamis vád olyan bűncselekményre vonatkozik, amelynek elkövetőjét a törvény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegeti. A legsúlyosabban minősülő eset az, ha az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre vonatkozó hamis vád alapján a vádlottat elítélik.
Enyhébbnek minősül a cselekmény megítélése, ha nem büntetőeljáráshoz kötötten követik el. Tehát, aki mást hatóság előtt szabálysértéssel vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéssel hamisan vádol, valamint aki mást hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt fegyelmi vétség elkövetésével hamisan vádol, továbbá más ellen a felsorolt háromféle jogsértésre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlójának a tudomására, vétséget követ el. Ez esetben az elkövető szabálysértés, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés vagy fegyelmi vétség elkövetésével vádolja hamisan a sértettet.
A hatóság fogalmát az új Btk. nem határozza meg pontos felsorolással, mert a cselekmény bármilyen hatóság előtt elkövethető, ennek alapja, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján minden hatóság tagja és minden hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. Az új Btk. értelmező rendelkezése alapján a hatóság fogalmába beletartozik a bíróság és az ügyészség is. A fegyelmi jogkör gyakorlója a sértett felett fegyelmi jogkörrel rendelkező személy.
Mik a további kritériumai a hamis tényállításnak?
A megvádolt személynek konkrét, felismerhető, egyedileg meghatározható, élő személynek kell lennie. Tehát ha az elkövető olyan adatokat közöl, amelyek alapján egy konkrét személy nem azonosítható be (valaki az udvarból) vagy ismeretlen tettes ellen teszi a hamis feljelentést, e bűncselekményért nem, de hatóság félrevezetésért felelhet. Ez utóbbiért állhat a bíróság elé az is, aki önmagát vádolja hamisan.
A hamis vádolásnak a hatóság előtt kell történnie, ami nem jelenti azt, hogy minden esetben az eljárni hivatott nyomozóhatóság, ügyészség vagy bíróság előtt szükséges megvalósulnia. Elegendő, hogy az elkövető reálisan számolhasson azzal, hogy bejelentése a megfelelő hatósághoz kerül.
Nem jelent szükségszerűen aktív magatartást a tényállítás. Tehát, ha az ittasan vezető személy az ellenőrzés során a nála talált jogosítványt sajátjaként adja át, elősegíti azt, hogy más személy ellen induljon meg az eljárás.
A tényállításnak valótlannak kell lennie tartalmilag és lényeges elemeit tekintve. Fontos, hogy ezzel az elkövető is tisztában legyen. Ennek hiányában, valamint akkor, ha az elkövető csupán úgy véli, hogy mást bűncselekmény elkövetésével vádol (putatív vagy vélt bűncselekmény), nem valósul meg bűncselekmény.
Mikor van lehetőség korlátlan enyhítésre?
A hamis vád elkövetőjének a büntetése, amennyiben a vád hamisságát az alapügy befejezése előtt az eljáró hatóságnak feltárja korlátlanul lehet enyhíteni, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető is. Az elkövető visszavonja valótlan tartalmú állításait, nem szükséges azonban, hogy feltárja a valódi tényeket.
A hamis gyanúkeltés a bűncselekmény elkövetési magatartása
A hamis gyanúkeltés a bűncselekmény elkövetési magatartása.
A másik elkövetési magatartás bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítéknak a hatóság tudomására hozatala. A vádoló tevékenységét, ez esetben tehát az elkövető leplezettebb módon fejti ki.
Minden olyan tárgyi eszköz, ami alkalmas arra, hogy a bizonyítandó tény valódiságát, az események megtörténtét alátámassza bizonyítéknak minősül. Ilyen például az okiratok készítéseés benyújtása vagy az elkövető által a betörésnél használt eszközök sértettnél való elrejtése. Ha az elkövető más személyt vesz rá, illetve próbál rávenni a hamis tanúskodásra, nem e bűncselekményért, hanem hamis tanúzásért. Valamint hamis tanúzásra felhívásért felelhet.
Koholt a bizonyíték, amennyiben olyan bizonyítandó tényre utal, amely az adott ügyben korábban nem létezett vagy nem úgy létezett, ahogy arra ez alapján következtetni lehet. Így a betöréshez használt eszközök sértettnél történő megtalálásából az ő elkövetői minőségére vonhatnak le következtetést. De az is ebbe a körbe tartozik, ha az elkövető korábban létező tárgyat hoz el az elkövetés helyszínéről.
Természetesen itt is feltétel, hogy a hatóság tudomására jusson a koholt bizonyíték, az elkövető tudata e fontos elemeket átfogja és a bűncselekményre vonatkozzon.
Hatóság félrevezetése
271. § (1) Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan – és a 268. § esete nem áll fenn -, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki hatóságnál szabálysértési, illetve fegyelmi jogkör gyakorlójánál szabálysértési, illetve fegyelmi eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan – és a 269. § esete nem áll fenn -, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki hatóságnál egyéb hatósági eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan – és a 269. § esete nem áll fenn -, elzárással büntetendő.
Mi számít a hatóság félrevezetésének?
Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan, vétséget követ el. Az új Btk. alapján 2013. július 1-je után az is elköveti a hatóság félrevezetésének a vétségét, illetve kisebb súlyú szabadságvesztéssel büntethető, aki hatóságnál szabálysértési, valamint fegyelmi jogkör gyakorlójánál szabálysértési, illetőleg fegyelmi eljárás alapjául szolgáló valótlan bejelentést tesz.
Az új Btk alapján ugyancsak büntethetővé vált – de csak elzárással büntethető – annak a cselekménye, aki hatóságnál egyéb hatósági eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan. Minden esetben feltétel, hogy ne minősüljön hamis vádnak a cselekmény .
A bűncselekmény eredmény-bűncselekmény, vagyis a befejezetté válásához az is szükséges, hogy valamely felsorolt eljárás ennek alapján meg is induljon.
A főbb fogalmi elemek megegyeznek az ott írtakkal. A bűncselekmény a hamis vádhoz képest kiegészítő jellegű.
Elkövetési magatartás
Az elkövetési magatartás lényege a valótlan bejelentés tétele. A bejelentésnek bűncselekmény elkövetésére kell vonatkoznia és tényállításnak kell lennie. Minden olyan nyilatkozat, amelynek alapján büntetőeljárás indulhat bejelentésként határozható meg.
Kizárólag meghatározott kört érinthet a tényállítás. Így halott személyre, nem létező, ismeretlen tettesre, saját magára vagy több létező, de konkrétan meg nem jelölt személyre vonatkozhat. Ellenkező esetben a cselekmény már hamis vádnak minősülhet.
A bírói gyakorlatból
A hamis vád miatti bűnösség megállapításának nem feltétele, hogy a hamisan vádolás nyomán a bíróság jogerős felmentő ítéletet hozzon [BH 2021.128.; Kúria Bfv.II.609/2020.].
A hamis vád bűntette nemcsak formális feljelentéssel valósítható meg, elkövethető tanúvallomás tétele során is [BH 2018.4.].
Csak a hamis vád bűntettének alapesete valósul meg, ha a terhelt az ellene indított eljárásban más, létező személynek adja ki magát, de ténylegesen csak a terhelttel szemben kerül sor olyan eljárási cselekményre vagy intézkedésre, ami jellegénél fogva csak a terhelttel, vagy a terheltre tekintettel (pl. házkutatás, lefoglalás stb.) folytatható [BH 2016.231. I.].
Nem gondatlan, hanem szándékos hamis vád állapítható meg annak a terhére, aki a hivatali visszaélés bűntettének és a közokirat-hamisítás bűntettének elkövetésére vonatkozó, valótlan tényeket tartalmazó beadványait különböző időpontban, több igazságügyi hatósághoz eljuttatja [BH 2012.216.].
Mit tudhat meg az konzultáció során?
Az büntetőeljárás során az Önt megillető jogokról, kötelességekről, a várható büntetés neméről és mértékéről, a szükséges lépésekről az első találkozáskor egy órás személyre szabott tájékoztatást adok. A konzultációt követően szabadon eldöntheti, hogy igénybe kívánja-e venni szakképzett büntetőjogi segítségemet.