Versenytárs utánzásának tényállása
Btk. 419. § (1) Aki a versenytárs hozzájárulása nélkül árut olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs vagy annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, vagy forgalomba hoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű vagy értékű utánzott árura követik el.
Aki a versenytárs hozzájárulása nélkül árut olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs vagy annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, vagy forgalomba hoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el.
A bűncselekmény elkövetési tárgya ebben az esetben is az áru, aminek a fogalma megegyezik a fogyasztó megtévesztése bűncselekményénél írottaknál.
E bűncselekmény a versenytárs(ak) védelmére szolgál. A fogyasztók sérelmével nem feltétlenül jár együtt. Ha mégis, akkor nem(csak) ennek a tényállásnak a keretei között lehet értékelni a magatartást, hanem valamelyik fogyasztóvédelmi tényállás szerint is. A tárgyalt bűncselekmény tehát közvetlenül és elsősorban a versenytársat védi.
A védelem igazgatási jogi alapját – korábban a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény (Tpt.) alkotta, napjainkban pedig – a Tpvt. jelenti, amely a II. Fejezetében határozza meg a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezéseket. Kimondja általános érvénnyel, hogy tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül – különösen a megrendelők, vevők, igénybevevők és felhasználók (a továbbiakban együtt: üzletfelek), illetve a versenytársak törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően – folytatni.
Az elkövető szigorúbban büntetendő abban az esetben, amennyiben a bűncselekményt jelentős mennyiségű vagy értékű utánzott árura követi el. A jelentős mennyiséggel és értékkel kapcsolatban a rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűncselekményénél írottak szintén irányadóak.
(forrás: Magyar Büntetőjog I-IV. – új Btk. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2022. március 1.)