Üzleti titok megsértése

Mi az üzleti titok megsértésének a tényállása?

Btk. 418. § Aki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, más személy részére hozzáférhetővé tesz vagy nyilvánosságra hoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A gazdálkodó szervezeteknek fontos érdekük fűződik ahhoz, hogy a gazdálkodásukkal összefüggő lényeges adatok akaratuk ellenére ne kerüljenek a piac más szereplőinek, különösen a versenytársaknak a tudomására.

Az üzleti titok büntetőjogi védelme a gazdálkodó szervezetek tevékenységének zavartalan folytatásához fűződő társadalmi érdeket védi.

Az üzleti titok fogalma. Titoknak általában azok a tények, adatok, következtetések stb. minősülnek, amelyek elleplezéséhez valamilyen érdek fűződik. Ez az érdek bizonyos körben társadalmilag elismert védelem alatt áll, érvényesülését jogszabály biztosítja.

Az üzleti titok fogalmát az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény a következőképpen határozza meg:

Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető -, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.

Forrás: Magyar Büntetőjog I-IV. – új Btk. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2022. március 1.