AZ ÉLET, A TESTI ÉPSÉG, ÉS EGÉSZSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Segítségnyújtás elmulasztása
166. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.
(3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.
(4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra.
Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ el.
A védett jogi tárgy tehát az emberi élet, a testi épség, egészség.
A bűncselekmény sértettje
A bűncselekmény sértettje olyan személy,
- akinek élete, testi épsége közvetlen veszélyben van, vagy
- akinek az egészsége vagy testi épsége már sérelmet szenvedett.
Ennek számtalan oka lehet. Származhat valamely külső természeti erőtől, állat támadásától, más harmadik személy vétlen vagy bűnös magatartásától. Csakúgy, mint a sértett viselkedésétől vagy valamilyen betegségétől.
A bűncselekmény elkövetési magatartása
Az elkövetési magatartás a sértett segítség nélkül hagyása. Ez több mozzanatból áll: egy meggyőződési, egy felajánlási és egy segítségnyújtási magatartás elmulasztásából.
A meggyőződési kötelezettség lényege, hogy az elkövető bizonyságot szerezzen arról: a sértettnek szüksége van-e segítségre.
A felajánlási kötelezettség keretében az elkövetőnek még akkor is fel kell ajánlania segítségét a sértett felé, ha a többiek már a helyszínen vannak. Lényeges követelmény tehát, hogy az elkövetőnek meg kell kérdeznie, tud-e segíteni és a helyszínen kell maradnia. Ugyanakkor mentesülhet a segítségnyújtási kötelezettség alól, ha ebbe a viszonyba más harmadik személyt von be. Feltéve, hogy e személytől legalább olyan szintű segítség várható, mint amire maga a kötelezett képes és ezt a segítséget legalább olyan eredményesen teljesíti, mint ahogy azt a kötelezett tette volna. Például mentőt hív.
A segítségnyújtásra az elkövető a tőle elvárható szinten teljes körben köteles. Így bűncselekménynek minősül az is, ha nyújt ugyan segítséget, de az csak részleges vagy nem megfelelő mértékű. Ezért a jóhiszemű ellátás mellett az a segítségnyújtó nem felel, aki e cselekményével esetleg többet ártott a sértettnek, mint amennyit használt.
A segítségre szorultság
Minden sérült vagy veszélyben lévő személynek fel kell ajánlani a segítséget, függetlenül attól, hogy ténylegesen segítségre szorul-e vagy sem. E tény megállapításakor nem lehet döntő az elkövető szubjektív véleménye. Sem a sértett azon nyilatkozata, hogy szerinte a sérülések nem túl veszélyesek és ezért elutasítja az elkövető segítségnyújtó magatartását.
Nem áll fenn a segítségnyújtási kötelezettség és nincs segítségre szorultság, ha a sértett mások közreműködése nélkül is el tudja látni sérülését vagy el tudja hárítani a veszélyhelyzetet, ha a sértett már meghalt, valamint ha mások megfelelő segítségben részesítették.
A tőle elvárhatóság
A bűncselekmény nagyon fontos fogalmi eleme az elkövetőtől elvárhatóság. A segítségnyújtás folyamán ugyanis mindig az adott elkövetőtől elvárható tevékenységi kör lesz az irányadó. Ennek megállapítása során a bíróság a társadalmi elvárhatóság általános szintjéből indul ki. Eszerint az önfeláldozás senkitől sem várható el. Ha azonban a közvetlen életveszélyben lévő sértett életét saját kisebb sérülései vagy veszélyhelyzete árán megmenthetné, akkor erre már köteles.
Természetesen attól, aki segítségnyújtásra – például helyzeténél fogva – képtelen, mert maga is sérült, nem várható el az érdemi segítségnyújtás. Adott esetben azonban segítséget ő maga is tud hívni. Például mobiltelefonon.
Az ittasság önmagában nem mentesít a kötelezettség teljesítése alól. Mivel az adott helyszínen való ottmaradás még az ittasan vezető személytől is elvárható. De ez a segítségnyújtás természetesen csekélyebb mértékű kötelezettséget jelent, mint egy nem ittas elkövető esetén.
A bűncselekmény elkövetője
A bűncselekmény elkövetője bárki lehet, hiszen az általános segítségnyújtási kötelezettség mindenkit terhel. Függetlenül attól, hogy nem az ő magatartásával okozati összefüggésben következett be a sértett ilyen állapota. Így ha az utas észleli a sofőr által okozott balesetet és annak ellenére, hogy a sofőr nem áll meg. Ekkor ő maga is passzív marad – egyetért a vezető tevékenységével -, a bűncselekményért felelősségre vonható. Természetesen ezen egyetértésnek a jármű vezetője előtt is nyilvánvalónak kell lennie. Azt az utasnak ki kell fejeznie, mivel a puszta jelenlét, a sofőrrel való belső egyetértés általában nem alapozza meg a felelősségrevonhatóságot.
A bűncselekmény kizárólag szándékosan valósulhat meg, az elkövető tiszta mulasztásos formában mellőzi a segítségnyújtási kötelezettség teljesítését.
Súlyosabban minősülő esetek
Súlyosabban minősül a cselekmény, ha a sértett meghal és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. Ennél is szigorúbb az elkövető megítéléseabban az esetben, ha a veszélyhelyzetet maga idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.
A halálos eredményért való felelősség feltétele, hogy a segítségnyújtás a sértett életét megmenthette volna. Vagyis a halálos eredmény és az elmulasztott segítségnyújtás között okozati összefüggés állt fenn. Ha ugyanis a sértett egyébként is meghalt volna, akkor nem e súlyosabb minősített esetért, hanem a cselekmény alapesetéért fog felelni.
A veszélyhelyzet elkövető általi előidézése
Az elkövető több formában is előidézheti a veszélyhelyzetet, és ez befolyásolja az elkövető felelősségét.
Ha az elkövető véletlenül vagy gondatlanságból idézi elő a veszélyhelyzetet – vagy okoz kárt más testi épségében -, fokozott felelősség terheli azért, hogy e helyzetből a veszélyben lévő – vagy sérült – személyt kimentse.
Ha a veszélyhelyzetet – vagy sérülést – kiváltó magatartás nem bűncselekmény, vagy ha bűncselekmény ugyan, azonban ebben az elkövető vétlen volt, csak a segítségnyújtás elmulasztásáért fog felelni.
Ha a veszélyhelyzetet – vagy sérülést – kiváltó magatartás bűncselekmény, amelyet az elkövető gondatlanul valósított meg, és az adott bűncselekménynek van ilyen alakzata, akkor a segítségnyújtás elmulasztása mellett ezért a gondatlan bűncselekményért – például közúti baleset okozásáért – is felel halmazatban.
Abban az esetben azonban, ha az előidéző magatartás egy, az elkövető által szándékosan megvalósított bűncselekmény – például szándékos emberölés vagy testi sértés -, az elkövető e bűncselekmény mellett a segítségnyújtás elmulasztásáért természetesen nem felelhet.
A segítségnyújtásra egyébként is köteles személy
Segítségnyújtásra egyébként is köteles személynek minősül foglalkozásánál fogva például az orvos, a mentős vagy a tűzoltó, a sértetthez fűződő speciális kapcsolata miatt például a szülő a gyermeke, vagy a felnőtt gyermek az idős szülő vonatkozásában. Az az eset azonban, ha valaki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra. Az nem tartozik e különös segítségnyújtási kötelezettség hatálya alá.
A bírói gyakorlatból
Mivel ez a bűncselekmény kizárólag szándékosan valósítható meg, feltétele, hogy az elkövető felismerje a sérült vagy az életének, a testi épségének közvetlenül veszélybe került személy állapotát és ennek ellenére mulasztja el a segítségnyújtást. Nincs helye azonban a bűncselekmény megállapításának, ha az elkövetőtől elvárható lenne ugyan, hogy kellő gondosság mellett felismerje a sértettnek a veszélyhelyzetbe került állapotát, de ebben őt gondatlanság terheli [BH 1990.203.].
Elköveti a segítségnyújtás elmulasztásának bűncselekményét az, aki elhagyja a baleset helyszínét, miután valaki azt közölte vele, hogy majd mobiltelefonon segítséget hív [BH 2018.326.].
A segítségnyújtás elmulasztását nem valósítja meg a gépkocsi utasa, aki a jármű megállása után nyomban a baleset helyszínére visszaszalad. Majd értesülve arról, hogy az eszméletlen sértetthez a mentők kihívása már megtörtént, továbbra is mindvégig a helyszínen marad. Az utas nem köteles arra, hogy a nyomozás érdekében eljárva, a hatóság előtt felfedje a gépkocsi vezetőjének és önmagának – mint a balesettel érintett jármű utasának – a kilétét [BH 2002.130.].
(forrás: Magyar Büntetőjog I-IV. – új Btk. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2022. március 1., www.magyarorszag.hu)