161. § Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, az ezt a bűncselekményt követi el.
Az erős felindulásból elkövetett emberölés a szándékos emberölés privilegizált, enyhébb megítélésű esete. A bűncselekmény sértettje bárki lehet. Az elkövetője is lehet bárki, akinél éplélektani alapon alakul ki az erős felindultság. A bűncselekmény értelemszerűen kizárólag szándékosan hajtható végre.
A bűncselekmény elkövetési magatartása
Az elkövetési magatartás megegyezik a szándékos emberölés kapcsán meghatározott ölési cselekménnyel. Ezt azonban méltányolható okból származó erősen felindult állapotban valósítja meg az elkövető.
A felindultság érzelmi fellobbanás vagy más néven affektus. Akkor minősül erős felindulásnak az elkövető lelki állapota, indulata, ha ez az érzelmi fellobbanás intenzitásában jelentős fokú.
A kóros elmeállapoton alapuló felindultság
Kóros indulat, azaz patológiás affektus esetén az erős felindulásból elkövetett emberölés megállapítására nincs lehetőség.
Ekkor az egyén – kóros elmeállapota vagy pszichés állapota miatt – a kiváltó okhoz képest akár időtartamában, akár minőségében, akár intenzitásában aránytalan módon reagál. Ez az indulat az elkövető tudatának elborulásához vezet, amely kóros elmeállapotából adódóan kizárja vagy korlátozza büntethetőségét. Ez főleg az ún. affektív pszichopatákra jellemző, akik rendellenes személyiségszerkezetük okán követnek el túlméretezett indulati cselekményeket. Ilyenkor a bíróság az eljárást szándékos emberölés miatt folytatja. Azonban a kóros elmeállapot által kiváltott beszámítási képesség hiánya miatt az elkövető nem büntethető.
Az éplélektani alapon nyugvó felindultság
Fiziológiás affektus, azaz az éplélektani alapú indulat megállapítása mellett van lehetőség az erős felindulásban elkövetett emberölés miatti eljárás lefolytatására. Ekkor éplélektani alapon, a külső pszichés behatások miatt az érzelmek oly mértékben uralkodnak el rövid idő alatt az elkövetőn, hogy a cselekvést megelőző akarat-elhatározási folyamat jelentősen lerövidül. A döntési folyamat lényegét jelentő motívumok harca eltorzul és a cselekvést szükségszerűen megelőző meggondolás így kizáródik a folyamatból.
Az erős felindulás tudatszűkítő hatású állapot, amelynek egyik jellemzője, hogy az elkövető utóbb vagy teljes egészében vagy részlegesen emlékezetkiesésben szenved. Önmagában ugyanakkor a valósághű visszaemlékezés nem zárja ki e cselekmény megállapíthatóságát.
A méltányolható ok
Az affektusnak méltányolható okból kell létrejönnie. Méltányolható az ok, ha az elkövetőn kívüli, tehát ha az elkövető magatartása hozza létre azt a külső reakciót, amelyre ő ölési cselekménnyel válaszol. Nem állapítható meg a méltányolhatóság.
A méltányolható ok megállapíthatóságának másik feltétele, hogy erkölcsileg menthető legyen. Ilyen, ha maga a külső kiváltó ok jogtalan – azaz jogilag indokolatlan és erkölcsileg elítélendő – és súlyos is.
Így méltányolható oknak minősül az elkövető bántalmazása, ismétlődő, durva becsületsértése, megalázása vagy vele szemben testi sértés okozása. Nem állapítja meg azonban a bíróság az erős felindulást akkor, ha családon belüli erőszak esetén a sértett megalázó, durva viselkedése az elkövető számára megszokott. Bár ez az, amely hosszú idő után végül a sértettben az ölési cselekmény kiváltásához vezet.
Akkor, ha a sértett bántalmazása a jogtalan támadás körébe tartozik és az elkövető jogos védelmi helyzetben öli meg a sértettet. Azaz a saját élete, testi épsége ellen intézett vagy ezt közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárítása folytán hajtja végre a halálos eredményt kiváltó cselekményt, jogos védelem miatt nem lesz büntethető. Ilyennek minősül annak cselekménye, aki a késsel a kezében feléje szaladó és fenyegetőző sértettet e támadástól felfokozott lelkiállapotban a földről felkapott vasvillával leszúrja. (Ekkor azonban szándékos emberölés miatt folyik ellene büntetőeljárás, de a büntethetőségi akadály miatt nem lehet felelősségre vonni.)
Rögtönösség
Az erős felindulásból elkövetett emberölés jellemzője a nyombani végrehajtás. A lerövidült akarat-elhatározási folyamat eredményeképp rögtönösen jön létre a szándék, az elkövetési magatartással szinte egyidőben. Ha közben az elkövető valamely más célirányos magatartást tanúsít, így például a sértett bántalmazását követően kimegy a kamrába a baltáért, majd a szobába visszatérve még mindig erős érzelmi állapotban megöli a sértettet, e feltétel már hiányzik.
A bírói gyakorlatból
Az ölési cselekmények általában indulati cselekmények. Ezért a szokványos indulat hatása alatti elkövetés nem alapozza meg az emberölés privilegizált esetének, az erős felindulásban elkövetett emberölésnek a megállapítását.
Az erős felindulásban elkövetés megállapításához az éplélektani alapon kialakult indulat olyan magas foka szükséges, amelynek következtében az elkövető belső egyensúlya megbomlik. Ezáltal elveszti önkontrollját, tudatszűkült állapotba kerül. Ez nem valósul meg akkor, ha az elkövető indulatban, de a körülményeknek megfelelő, azokhoz igazodó adekvát módon viselkedik, és az ölési kísérlethez vezető verekedés kiprovokálásában meghatározó szerepet tölt be. Majd a rejtetten viselt késével tudatosan, célzottan, orvul ejt életveszélyes sebeket a verekedés másik résztvevőjén.
A felindulást kiváltó ok pedig nem tekinthető méltányolhatónak, ha az indulatot kiváltó okot az elkövető – felróhatóan – maga idézi elő. [EBH 2019.B.1. III.].
Erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettét valósítja meg az az elkövető, aki a külön élő házastársát az életközösség helyreállítására akarja rávenni és békülési próbálkozása közben a házastársa az önérzetét megalázó kijelentésekkel illeti [BH 2006.140.].
Az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapításához szükséges felindulás méltányolható okból fakad, ha az külső, tehát nem az elkövető előző magatartásából eredő okra vezethető vissza, és erkölcsileg méltányolható. [BH 2008.2.].
Erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének minősül az a cselekmény, ha a sértettnek közvetlenül a cselekményt megelőző viselkedése – az ideges reakciókra hajlamos – terheltből a tudatát elhomályosító indulatot vált ki, és az őt megöléssel fenyegető sértettet a tőle elvett baltával a fején és a mellkasán nagy erővel többször megüti és a sértett ennek következtében az életét veszti [BH 2006.4.].
(forrás: Magyar Büntetőjog I-IV. – új Btk. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2022. március 1., www.magyarorszag.hu)