-
AZ EMBERI SZABADSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
-
Emberkereskedelem
Btk. 192. § (1) Aki mást
a) elad, megvásárol, elcserél, ellenszolgáltatásként átad vagy átvesz, illetve
b) az a) pontban meghatározott cselekmény megvalósítása érdekében szállít, elszállásol, elrejt vagy másnak megszerez,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki mást kizsákmányolás céljából elad, megvásárol, elcserél, átad, átvesz, toboroz, szállít, elszállásol, elrejt vagy másnak megszerez, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Súlyosabb esetek
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberkereskedelmet
a) személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére,
b) erőszakkal vagy fenyegetéssel,
c) megtévesztéssel,
d) a sértett sanyargatásával,
e) az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve,
f) emberi test tiltott felhasználása céljából,
g) hivatalos személyként, e minőséget felhasználva,
h) bűnszövetségben vagy
i) üzletszerűen
követik el.
(4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el,
b) a személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére elkövetett, a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés b)-i) pontjaiban foglaltak valamelyike szerint minősül, vagy
c) a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény különösen súlyos hátrányt vagy életveszélyt okoz.
Legsúlyosabb esetek
(5) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el,
b) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett. a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés valamely pontja szerint is minősül,
c) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény különösen súlyos hátrányt vagy életveszélyt okoz, vagy
d) a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére gyermekpornográfia céljából követik el.
(6) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha
a) a tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés valamely pontja szerint is minősül,
b) a tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény különösen súlyos hátrányt vagy életveszélyt okoz, vagy
c) a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére gyermekpornográfia céljából követik el.
Vétségi alakzat
(7) Aki emberkereskedelemre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) E § alkalmazásában kizsákmányolás a kiszolgáltatott helyzetbe hozott vagy helyzetben tartott sértett e helyzetének kihasználásával előny szerzésére törekvés.
Az emberkereskedelem
Az emberkereskedelem bűncselekményének pönalizálását a nemzetközi jogi kötelezettség teljesítése tette indokolttá. A rabszolgaság tárgyában Genfben 1926. szeptember 25-én kelt nemzetközi Egyezményt az 1933. évi III. törvény iktatta be. Az Egyezmény értelmében a rabszolgaság az egyénnek olyan állapota vagy helyzete, amelyben felette a tulajdonjog ismérveit mások gyakorolják; a rabszolga-kereskedelem pedig magában foglalja az elfogást, megszerzést vagy átengedést, amely a személynek rabszolgaságba vetésére, eladására, csere céljára való megszerzésére, általában tehát a kereskedésre irányul.
Ezen túlmenően az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 1. cikke is kinyilvánítja, hogy minden emberi lény szabadnak születik és egyenlő emberi méltósága, valamint joga van. Az emberi méltósághoz való jog egyrészt az egyenlőség biztosítását célozza, másrészt azt fejezi ki, hogy az ember soha nem válhat eszközzé, tárggyá, önrendelkezési jogát sem az állam, sem más személyek kényszerítő hatalma nem korlátozhatja.
Az emberi méltósághoz fűződő jog alapján az emberi lény tárgyként nem szerepelhet, “forgalom” tárgya nem lehet, vagyis a törvény büntetni rendel minden olyan magatartást, amelynek eredményeként az ember pénzért történő adásvétele ellenszolgáltatásért történik; az átadás, átvétel vagy elcserélés, illetőleg ezek céljából megy végbe a megszerzés.
Az emberkereskedelem jogi tárgya azonos a 190. §-ban foglalt emberrablással, vagyis egyrészt a személyi szabadság, másrészt a közrend és a közbiztonság. Az emberkereskedelem alanya bárki, passzív alanya pedig természetes, élő személy lehet, függetlenül annak életkorára, nemére, állampolgárságára, egészségi állapotára. A bűncselekmény kizárólag szándékosan valósulhat meg.
A bírói gyakorlatból
Emberkereskedelem bűncselekménye esetén társtettesség csak az azonos oldalon – a sértett eladásában, illetve megvásárlásában – közreműködő elkövetőknél állapítható meg [BH 2004.217].
(forrás: Magyar Büntetőjog I-IV. – új Btk. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2022. március 1.)