Az emberi szabadság elleni bűncselekmények

AZ EMBERI SZABADSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

Az emberi szabadság elleni bűncselekmények közül az emberkereskedelem, az emberrablás, valamint a személyi szabadság megsértése bűncselekményeket külön oldalon mutatjuk be, az emberrablás feljelentésének elmulasztása, a kényszermunka,  illetve a kényszerítés bűncselekmények tényállásait az alábbiakban ismertetjük.

  • AZ EMBERI SZABADSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

  • Emberrablás feljelentésének elmulasztása

Btk. 191. § Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetése készül, és erről az érintett személyt vagy a hatóságot, mihelyt teheti, nem tájékoztatja, ha az emberrablást megkísérlik vagy elkövetik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A törvényhez fűzött indokolás

“A törvény – az emberrablás kiemelkedő társadalomra veszélyességére tekintettel – büntetni rendeli azt is, aki az érintett személyt vagy a hatóságot nem tájékoztatja arról, ha emberrablás előkészületéről hitelt érdemlően tudomást szerez. A hatályos Btk.-ban [az 1978. évi IV. tv., a szerző] az emberrablás tényállásán belül, külön bekezdésben található az emberrablás feljelentésének elmulasztása. Az egységes, áttekinthető szabályozás érdekében a törvény ezt külön bűncselekményként nevesíti.
A feljelentési kötelezettség a terrorcselekményhez hasonlóan az elkövető hozzátartozóját is terheli. A feljelentési kötelezettség teljesítésének az érintett személy értesítése is megfelel. Az érintett személy nem feltétlenül a sértett, hanem pl. annak közeli hozzátartozója is lehet. A feljelentési kötelezettség a megelőzést hivatott segíteni. A sértett védelme érdekében a feljelentési kötelezettség a már elkövetett emberrablás esetében nem írható elő, mivel ezzel esetenként a túszul ejtett személy élete, testi épsége kerülne veszélybe.
A feljelentés elmulasztója akkor büntethető, ha az emberrablást legalább megkísérelték.”

  • AZ EMBERI SZABADSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

  • Kényszermunka

Btk.193. § (1) Aki mást annak kiszolgáltatott helyzetét kihasználva, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel munkavégzésre kényszerít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kényszermunkát

a) a sértett sanyargatásával,

b) jelentős érdeksérelmet okozva vagy

c) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére

követik el.

A bírói gyakorlatból

Emberkereskedelem – és nem kényszermunka – bűntette valósul meg, ha a munkavégzésre kényszerítés kiszolgáltatott személy sérelmére, e helyzetének a kihasználásával, előny szerzése érdekében történik, és az elkövető kizsákmányolás céljából sértetteket toboroz, szállít és elszállásol. [BH 2020.2.30].

  • AZ EMBERI SZABADSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

  • Kényszerítés

Btk. 195. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Kényszerítés

Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el.

A védett jogi tárgy tehát a személyek tág értelemben vett cselekvési szabadsága.

A bűncselekmény sértettje bárki lehet, tehát gyermekkorú vagy kóros elmeállapotú személy is.

A bűncselekmény elkövetője is bárki lehet. Ugyanakkor a hivatalos személy hivatalos eljárása során követi el a kényszerítő magatartást, hivatali bűncselekményért – például kényszervallatás – felelhet.

A bűncselekmény kizárólag szándékosan követhető el. Az elkövető tudatának a magatartásával okozati összefüggésben bekövetkezett jelentős érdeksérelmet ugyancsak át kell fognia.

A kényszerítés elkövetési magatartása

Az elkövetési magatartás a sértettnek – erőszakkal vagy fenyegetéssel – valamilyen, a saját akaratával ellentétes cselekvőségre való kényszerítése.

Az erőszak személy ellen irányul, a sértett testének támadó jellegű érintését jelenti. Elegendő, ha akaratot hajlító, tehát például az elkövető megpofozza, megüti a sértettet.

A fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A fenyegetés egyszerű, vagyis az elkövető által kilátásba helyezett súlyos hátrány irányulhat akár a sértett anyagi helyzetére, becsületére, akár nemi szabadságára, például a sértettet a megerőszakolásával fenyegeti meg az elkövető.

A bűncselekmény kizárólag akkor lesz befejezett, ha azon túl, hogy a sértett az elkövető akaratának megfelelően cselekszik, ebből jelentős érdeksérelme is származik.

Az érdeksérelem a sértett bármilyen érdekkörében – például vagyoni, személyi – a bűncselekménnyel okozati összefüggésben beállt negatív változás. Súlyossága minden esetben a cselekmény összes körülményétől függ.

A bírói gyakorlatból

A kényszerítés alternatív jellegével függ össze, hogy a [korábbi] Btk. 174. § [Btk. 195. §] szerinti bűntett csak akkor állapítható meg, ha “más bűncselekmény” nem valósul meg. Ebből a szempontból a “más bűncselekmény”-en olyan magatartást kell érteni, amely magában foglalja a kényszerítés törvényi tényállását is [BH 1985.297.].

Ugyancsak megvalósultnak látta a Legfelsőbb Bíróság a jelentős érdeksérelmet, amikor a személyszállító kisiparos az utas kérésére a számla adására vonatkozó kérését megtagadva, az utast késsel kényszerítette a gépkocsi elhagyására [BH 1992.744.].

A kényszerítés bűntettének a kísérletét állapította meg a Legfelsőbb Bíróság a gyakorló ügyvéd foglalkozású terhelt esetében, aki a védence kihallgatását végző nyomozót – a kényszervallatás miatti feljelentés kilátásba helyezésével fenyegetve – arra törekedett rábírni, hogy a védence korábbi beismerő vallomásáról készült jegyzőkönyvet semmisítse meg és helyette olyan – valótlan tartalmú – jegyzőkönyvet készítsen, mely szerint a védence a vallomástételt megtagadta [BH 1999.348.].

Kényszerítés bűntette más bűncselekménnyel alaki halmazatban nem állhat. Kizárólag a kerítés bűncselekménye valósul meg, ha a passzív alanynak a szexuális cselekményre megszerzése minősített fenyegetésnek nem értékelhető fenyegetéssel történik [EH 2016.B7. I.].

(forrás: Magyar Büntetőjog I-IV. – új Btk. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2022. március 1., www.magyarorszag.hu)