Zaklatás

• AZ EMBERI MÉLTÓSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

• Zaklatás

Btk. 222. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki félelemkeltés céljából

a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy

b) azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki a zaklatást

a) házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa sérelmére,

b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve

c) hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve

követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, a zaklatás vétségét követi el.

A zaklatás törvényi tényállása a magánélet zavartalanságát, a privátszféra sérthetetlenségét kívánja biztosítani.

A zaklató jellegű magatartásoknak a büntetőjog eszközével történő üldözése az Alkotmánybíróság ide vonatkozó 56/1994. (XI. 10.), illetve 8/1990. (IV. 23.) határozataira tekintettel lett szükséges és indokolt.

Az Alkotmánybíróság ugyanis kifejtette, hogy a magánszférához való jog az önmegvalósítás joga, a személyiség szabad kibontakozása és az autonómia védelme megköveteli az Alkotmányban foglalt szempontok érvényesülését. Azaz azt, hogy az állam az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tartsa tiszteletben és védelmezze.

Az Alkotmánybíróság döntése az emberi méltósághoz való jog értelmezésén alapszik és ezt a jogot az Alaptörvény minden ember vele született jogaként deklarálja.

A zaklatás elkövetési magatartása mások rendszeres vagy tartós háborgatása, személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény elkövetésével való fenyegetése. Amennyiben az visszatérően ismétlődő cselekvés vagy állandó jellegű aktív magatartás.

Minden olyan magatartást felölel a háborgatás, amely a sértettre valamilyen pszichésen negatív hatást fejt ki, nyugtalanságot kelt, továbbá erre alkalmas.

Melyek a zaklatás súlyosító tényezői?

Súlyosabban büntetendő a zaklatás akkor, ha az elkövető félelemkeltés céljából mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével fenyegeti meg, valamint annak a látszatát kelti, hogy a sértett vagy a hozzátartozója életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztető esemény fog bekövetkezni.

Úgyszintén súlyosabban minősül a zaklatás, ha az elkövető házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa, valamint nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követi el a bűncselekményt, továbbá ha az elkövető hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve követi el azt.

Akkor, ha a zaklatásnál súlyosabb bűncselekmény valósul meg, úgy ez utóbbi bűncselekmény megállapítására kerül sor.

Ha az elkövető félelemkeltés céljából azzal fenyeget meg komolyan mást, hogy rá vagy hozzátartozójára vonatkozó, a becsület csorbítására alkalmas tényt nagy nyilvánosság elé tár, nem a zaklatás bűncselekményéért, hanem a veszélyes fenyegetés szabálysértéséért fog felelni.

A bírói gyakorlatból

I. A zaklatás vétségét valósítja meg, aki azért, hogy szomszédjának (a sértettnek) mindennapi életébe beavatkozzon, pincéjének tetejére felállva rendszeresen szemmel tartja a sértetthez érkező látogatókat, járműveik rendszámát feljegyzi, és családi rendezvényeiket a kerítést rázva vagy más zajkeltéssel megzavarja, velük kiabál, melynek eredményeként a sértett képtelenné válik saját ingatlanának udvarában tartózkodni.II. A zaklatás bűncselekményének elkövetési magatartása akkor állapítható meg, ha az elkövető mást rendszeresen vagy tartósan háborgat, ezért a részcselekvőségek külön-külön nem, csak együtt fejtik ki a bűncselekmény törvényi tényállási elemeit. Ennek megfelelően a magánindítvány a bűncselekmény befejező mozzanatától számított harminc napon belül terjeszthető elő.
További magánindítvány pedig akkor szükséges, ha a terhelt a magánindítvány megtétele után is folytatja a zaklatást megvalósító, háborgató magatartást [BH 2020.3. I., II.].

A tényállásszerű magatartásnak félelem felkeltésére alkalmasnak kell lennie, az nem szükséges, hogy a sértett félelme be is következzen [BH 2020.63].

(forrás: Magyar Büntetőjog I-IV. – új Btk. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2022. március 1., www.magyarorszag.hu)