-
AZ EMBERI MÉLTÓSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
-
Rágalmazás
Btk. 226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.
Aki valakiről más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el.
A bűncselekmény védett jogi tárgya a sértett emberi méltósága és becsülete. Vagyis a róla a környezetében, valamint a társadalomban kialakult kedvező értékítélet.
A rágalmazás sértettje
A bűncselekmény sértettje bárki – akár jogi személy, társadalmi szervezet vagy hatóság is – lehet. Érdemes kiemelni, hogy természetes személy sértett esetén további feltétel, hogy élő ember legyen. Ugyanis a halott emlékének meggyalázása kegyeletsértésnek minősül.
A büntetőjogi védelem egyformán megillet mindenkit, életvitelétől, szellemi képességeitől függetlenül, ugyanakkor a közszereplést vállaló személyeknek nagyobb mértékben kell elviselniük a kritikai megnyilvánulásokat.
A rágalmazás elkövetési magatartása
A cselekmény elkövetési magatartása:
- a tényállítás,
- a híresztelés, továbbá
- a tényre közvetlenül utaló kifejezés használata.
A tényállítás egy nyilatkozat, tartalmát tekintve valamely múlt vagy jelenbeli eseményre, állapotra vagy jelenségre történő utalás, például: “Jóska rendszeresen veri a feleségét”. A tényállítás saját tapasztaláson, tudáson, közvetlen élményen alapszik.
A híresztelés a mások tapasztalatán alapuló tényállítás továbbadása – “azt mondják, Jóska veri a feleségét” -, feltéve, hogy ez nem értékítélet, vélemény, kritika vagy esetleg bírálat.
Tényre közvetlenül utaló a kifejezés abban az esetben, ha az elkövető a tényből olyan jellemzőt emel ki és ad tovább, amelyből az adott eseményre lehet következtetni. Tehát a községben az arcán kék folttal megjelenő nő férjére azt mondják: “itt a keménykezű asszonynevelő”. Ebben a kijelentésben az elkövető nem állítja tényként, hogy a nőt a sértett verte meg, ugyanakkor a megfogalmazásból erre egyértelműen következtetni lehet.
Ha az elkövető mást hatóság előtt rágalmaz meg alaptalanul azzal, hogy bűncselekményt követett el, nem rágalmazásért, hanem hamis vádért felel.
Az elkövetési magatartások közös jellemzői
Közös törvényi feltétel, hogy az elkövetési magatartás tanúsítására más előtt kerüljön sor, ez magától értetődően a sértetten túli harmadik személyt jelent. E követelmény hiányában az elkövető becsületsértésért felelhet.
Az elkövetési magatartásoknak alkalmasaknak kell lenniük a becsület csorbítására. Ebben a tekintetben a társadalom – vagy az adott szűkebb közösség – mércéje az irányadó, és ezen a szűrőn keresztül vizsgálandó, hogy az elkövetési magatartás objektíve alkalmas-e a becsületérzés megsértésére.
Az elkövetési magatartásnak jogellenesnek kell lennie. Tehát a feljelentési, a tanúzási, a szakértői kötelesség teljesítése. Vagy például egy hivatali minősítés, nyilvános bírósági tárgyalásról közölt tudósítás körében elhangzott negatív tényállítás nem alapozhatja meg a jogellenességet.
A cselekmény nem az elkövetési magatartások tanúsításával, hanem a tény más – harmadik személy – tudomására jutásával lesz befejezett.
A bűncselekmény kizárólag szándékosan követhető el, az elkövető tudatának át kell fognia tényállítása valótlan, becsületsértő voltát.
Súlyosabban büntetendő esetek
Súlyosabban minősül akkor a cselekmény, amennyiben a rágalmazást
- aljas indokból vagy célból,
- nagy nyilvánosság előtt, vagy
- jelentős érdeksérelmet okozva
- követik el.
Az aljas indok vagy cél erkölcsileg elítélendő. Ilyennek minősülhet például a bosszú.
Nagy nyilvánosság előtt történik az elkövetés akkor, ha nagyobb vagy előre meg nem határozható számú személy előtt valósul meg. Vagy a sajtótermék, médiaszolgáltatás, sokszorosítás vagy elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján történik az elkövetés.
Az érdeksérelem a sértettet a bűncselekmény elkövetési magatartásával okozati összefüggésben ért valamennyi hátrányos következmény (például munkahelyéről való elbocsátása, házasságának felbomlása).
A bírói gyakorlatból
A Legfelsőbb Bíróság egyik döntése szerint a rágalmazás sértettje nemcsak a természetes, hanem a jogi személy, sőt az önálló jogképességgel nem, de kollektív társadalmi kötelezettségekkel rendelkező személyösszesség is lehet [BH 1992.154.].
Ugyanakkor az ítélkezési gyakorlat egységesnek mondható abban, hogy a bírálat, a kritika, a véleménynyilvánítás ténybeli valóságtartalma nem esik a tényállítás fogalma alá. Ezért az ezt tartalmazó nyilatkozat sem a rágalmazás, sem a becsületsértés megállapítására nem alkalmas. Ha azonban a bírálat jellegében gyalázkodó, az emberi méltóság sérelmével járó nyilatkozat: még abban az esetben is alkalmas lehet a becsületsértés megállapítására, ha az – formálisan – kritikai megjegyzésként kerül nyilvánosságra [BH 1994.300.].
Verbális cselekmény esetén a gondatlanság fogalmilag kizárt, mivel a szó kimondásával rögzül az akarat. A rágalmazás bűncselekményével kapcsolatban a bűnösség vizsgálata során az elvárhatóság kategóriája nem a szándékosság, hanem a gondatlanság, s azon belül is a hanyag gondatlanság tekintetében merülhet fel [EBH 2019.B.3. III.].
A becsület csorbítására alkalmas tényállítás nagy nyilvánosság előtti elkövetésének megállapítására lehet alkalmas, ezért a rágalmazás vétségének megállapíthatósága szempontjából tényállásszerű magatartás különböző internetes felületeken annak nyilvános közlése, mely szerint az egyik egyetem hallgatói önkormányzatának vezetője – e tevékenységének gyakorlása során – részt vett egy jelentős tárgyi súlyú nemi erkölcs elleni bűncselekmény eltussolásában, illetve közpénzt tulajdonított el [EBH 2019.B.2. I].
(forrás: Magyar Büntetőjog I-IV. – új Btk. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2022. március 1., www.magyarorszag.hu)