Magánlaksértés

AZ EMBERI MÉLTÓSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

Magánlaksértés

Btk. 221. § (1) Aki más lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve ott bent marad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakó vagy azzal rendelkező akarata ellenére vagy megtévesztéssel

a) éjjel,

b) fegyveresen,

c) felfegyverkezve vagy

d) csoportosan

bemegy, vagy ott bent marad.

(3) Aki mást megakadályoz abban, hogy lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen,

a) ha az (1) bekezdésben meghatározott módon követi el, az (1) bekezdés szerint,b) ha a (2) bekezdésben meghatározott módon követi el, a (2) bekezdés szerint

büntetendő.

(4) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a (2) bekezdésben meghatározott módon követik el.

Aki tehát más lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre fenyegetéssel, erőszakkal vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, valamint ott bent marad, elköveti a magánlaksértés bűncselekményét.

A bűncselekmény sértettje bárki – az elkövetőn kívüli konkrét természetes személy – lehet. Ennek hiányában –  ha a lakás nem áll meghatározott személyek rendelkezési jogosultsága alatt – csak szabálysértés valósul meg.

Szintén e bűncselekményért felel és a fenti esetnél súlyosabban büntetendő, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek megtévesztéssel vagy akarata ellenére

1. éjjel,
2. fegyveresen,
3. felfegyverkezve,
4. csoportosan

bemegy, vagy ott bent marad.

Ugyancsak magánlaksértésért felel a fenti megkülönböztetésnek megfelelően, aki nem behatol valakinek a lakásába, hanem az említett magatartások révén mást akadályoz meg abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen.

Az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy az otthonát tiszteletben tartsák. A rendelkezés ezen alapvető jog védelmét szolgálja. A cselekmény védett jogi tárgya a lakás, egyéb helyiség, az azokhoz tartozó bekerített hely zavartalan használatához fűződő érdek. Így ha valaki egy étterembe vagy hivatalba megy be a bűncselekményben meghatározott módon, nem e bűncselekményért – hanem egyéb feltételek fennállta esetén – garázdaságért, kényszerítésért vonható felelősségre.

A bűncselekmény elkövetési tárgya

A bűncselekmény elkövetési tárgya a lakás, egyéb helyiség vagy ezekhez tartozó bekerített hely.

Lakásnak minősül minden olyan zárt hely, amely emberek életvitelszerű tartózkodási helyéül vagy rendeltetésszerű használatát tekintve éjjeli szállásként szolgál. Így – bár zárt hely, de – nem lakás az istálló, míg a sorkatonák elhelyezésére szolgáló szoba igen.

Egyéb helyiség a lakáshoz kapcsolódó helyiség. Lehet azzal összefüggő – például pince -, vagy azzal össze nem függő. De rendszerint hozzátartozó, mindig valamilyen meghatározott – például gazdasági – tevékenység végzésére szolgáló helyiség. Például műhely. Ez utóbbi feltétel hiányában nem minősül ennek például a garázs.

Bekerített hely minden olyan elkülönített terület, amely a lakás vagy az egyéb helyiség rendeltetésszerű használatát egészíti ki. Az elkülönítés a kívülálló személyek számára is nyilvánvaló, falakkal vagy kerítéssel jelzett, és e helyre – szabályszerűen – bejutni csak a bemenetelre szolgáló eszközök felhasználásával lehet. Például retesz, lakat, kulcs.

A bemenetel, bennmaradás vagy a bemenetben való magakadályozás

A bemenetel egy aktív magatartás, az elkövetés tárgyát képező lakásba, egyéb helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre történő fizikai behatolást jelenti. Azaz az elkövető teljes testével be kell jusson az adott területre. Ugyanis ha ez csak részben történik meg – például csak az ablakon nyúl be vagy a lábát teszi be az elkövető – nincs bűncselekmény.

A bennmaradás passzív magatartás. Ekkor az elkövető jogszerűen jutott be az adott területre. Ugyanakkor onnan felszólítás ellenére sem távozik.

A bemenetelben történő magakadályozás minden olyan tevékenység, amely más személyt – a bűncselekményben meghatározott módon – meggátol abban, hogy a rendelkezése alatt álló lakásba, egyéb helyiségbe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre bejusson, mert például az elkövető lefogja.

Az elkövetés módjai

Az elkövetési magatartásnak meghatározott módon kell megvalósulnia.

Az erőszak fizikai ráhatás, amely személy vagy dolog ellen is irányulhat, például betöri az ajtót vagy felrúgja a sértettet.

A fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A fenyegetés egyszerű. Azaz az elkövető által kilátásba helyezett súlyos hátrány személyi vagy dologi jellegű is lehet. Például a lakás felgyújtásával való fenyegetőzés.

Hivatalos eljárás színlelésével valósul meg a cselekmény, ha az elkövető úgy jut be más lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, hogy fellépését mint állami vagy államigazgatási szerv szabályszerű eljárásának foganatosítását tünteti fel.

A bírói gyakorlatban kialakultak szerint éjjel valósul meg a cselekmény városokban általában este 11, kisebb települések esetén este 10 és hajnali 5 óra között.

Fegyveresen az valósítja meg a bűncselekményt, aki – akár használat nélkül is – lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert, valamint robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket (pl. detonátor) tart magánál vagy a bűncselekményt ezek utánzatával fenyegetve követi el..

Aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál, az felfegyverkezve valósítja meg a magánlaksértést. Nincs szükség az eszköz ténylegesen használatára.

A csoportos elkövetés megállapíthatóságának feltétele, hogy legalább három személy vegyen részt a jogellenes bemenetelben vagy bennmaradásban. Ez akkor is megállapítható, ha a csoportból nem mindenki ment be jogellenesen a sértett házába. Azonban a többiek – a szándékegység fennállta mellett – kint várakoztak.

A magatartás jogellenessége

Jogellenes a magatartás, ha az ott lakó vagy azzal rendelkező akarata ellenére történik. Fontos feltétel, hogy a sértett akarata az elkövető előtt is egyértelműen megjelenjen, ezért a bírói gyakorlat határozott kijelentést, nyilatkozatot vár el a sértettől.

A bűncselekmény alanya bárki lehet, de hivatalos személy elkövető esetén felmerülhet a hivatali visszaélés megállapíthatóságának lehetősége is.

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Az elkövető tudatának nemcsak az elkövetési magatartást és annak módját, hanem a cselekmények jogellenességét is át kell fognia.

Speciális rendelkezések (magánindítvány, szabálysértési alakzat)

Magánlaksértés elkövetése miatt csak akkor indul büntetőeljárás, ha a sértett – illetve a törvényben meghatározott más személy – joghatályos magánindítványt terjeszt be. Ezt követően a vádat már az ügyész képviseli.

Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha az elkövető másnak lakásába, egyéb helyiségébe, vagy ezekhez tartozó bekerített helyre az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére vagy megtévesztéssel megy be vagy ott bennmarad. Úgyszintén, ha mást akadályoz abban, hogy lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen. Azaz ebben az esetben hiányoznak a cselekmény társadalomra veszélyességét megnövelő elkövetési módok.

A bírói gyakorlatból

A bűncselekmény megvalósulásának feltétele, hogy a lakás ténylegesen lakásként használt legyen. Nem minősül más lakásának és nem lehet tárgya a bűncselekménynek a még ki nem utalt és más által nem használt önkormányzati bérlakás [BH 2019.97. I.].

A magánlaksértést mint felbujtó valósítja meg, aki felkéri az ismerősét, hogy magát rendőrként feltüntetve, hivatalos eljárást színlelve menjen be a sértett lakásába és a sértett erre tekintettel engedélyezi, hogy a lakása zavartalan használatához fűződő joga sérelmet szenvedjen [BH 2002.345.].

Megvalósítja a magánlaksértés vétségét, aki a tulajdonában levő lakás bejárati ajtaján a zárat lecseréli, erről azonban a bérlőt nem értesíti, nem biztosít az új zárhoz kulcsot részére, és ezzel megakadályozza a sértett lakásba jutását [BH 2008.5.].

Az ítélkezési gyakorlat egységes abban, hogy a lakásban lakók vagy azzal rendelkezők bármelyikének akarata ellenére történő bemenetel vagy bennmaradás megvalósítja a magánlaksértést; illetőleg bármelyikőjük által a lakásba bemenetel vagy bennmaradás tárgyában tett engedély kizárja a bűncselekmény létrejöttét [Főv. Bír. Bf. XXVI. 5481/1963.].

(forrás: Magyar Büntetőjog I-IV. – új Btk. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2022. március 1., www.magyarorszag.hu)