Az emberi méltóság elleni bűncselekmények közül, a rágalmazást, a becsületsértést, a magánlaksértést továbbá a zaklatást külön oldalon ismertetjük, a kegyeletsértés, a kiszolgáltatott személy megalázása, a levéltitok megsértése valamint a magántitok megsértése bűncselekmények tényállásait pedig az alábbiakban ismertetjük.
-
AZ EMBERI MÉLTÓSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
-
Kegyeletsértés
Btk. 228. § Aki halottat vagy emlékét a 226. vagy a 227. §-ban meghatározott módon meggyalázza, vétség miatt az ott meghatározott büntetéssel büntetendő.
Az ember a társadalmi megbecsülést a társadalom érdekében végzett kötelességének teljesítésével és a cselekedeteivel vívja ki, ez a megbecsülés nem szűnik meg azonban az ember halálával, ezért a büntetőjog az emberi becsületet akkor is védelemben részesíti, ha az ember jogalanyisága már megszűnt, vagyis az ember már meghalt. Indokolt tehát, hogy a halott emléke is megfelelő büntetőjogi védelemben részesüljön. A halott ember emléke a róla életében kialakult társadalmi értékítélet, az emlékének a meggyalázása pedig a visszamaradt hozzátartozók becsületére is kihat.
Ehhez képest a kegyeletsértés jogi tárgya: a halott emlékében megnyilvánuló társadalmi megbecsülés és a hozzátartozók kegyelete. A kegyelet fogalmilag az elhunyt személye iránti tisztelet érzése, a kegyeletsértés pedig ezt az érzést sértő magatartás.
A bírói gyakorlatból
Emberi méltósága csak az élő embernek lehet, a kegyeletsértés az elhunytnak az őt életében megillető társadalmi megbecsülését – a magánindítvány előterjesztésére jogosult hozzátartozók (sértettek) kegyeletérzését pedig csak ezen keresztül – védi, ennélfogva a bűncselekménynek passzív alanya nincs [EH 2015.B29.].
-
AZ EMBERI MÉLTÓSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
-
Kiszolgáltatott személy megalázása
Btk. 225. § (1) Aki mást, annak kiszolgáltatott élethelyzetét kihasználva arra bír rá, hogy magát megalázó magatartást tanúsítson, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető
a) az (1) bekezdés szerinti magatartásra való rábírás során ellenszolgáltatást ad vagy ígér,
b) a magát megalázó személyről felvételt készít, vagy ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen követik el.
A bűncselekmény jogi tárgya az emberi méltóság, amely az Alaptörvény II. cikke szerint sérthetetlen s ahhoz minden embernek éppen olyan joga van, mint az élethez.
A bűncselekménye passzív alanya csak természetes személy lehet. A közvetlen sértettek köre azonban azokat a természetes személyeket öleli fel, akik “kiszolgáltatott élethelyzetben” vannak. A törvény nem ad értelmező rendelkezést arra, hogy a kiszolgáltatottság alatt mit kell érteni, ezért annak hétköznapi nyelvi jelentéstartalmát kell alapul venni. A kiszolgáltatottság bármilyen okból származhat, de annak a külső szemlélő számára egyértelműen felismerhetőnek kell lennie. A törvény kiszolgáltatott élethelyzetet kíván meg. A helyzet a külső és belső viszonyok, körülmények összessége, amelyhez képest az élethelyzet több, mert az előbbieknek tartós állapota. Így idetartozik például valakinek a társadalomban elfoglalt hátrányos helyzete, amely körülmény előidézheti a kiszolgáltatottságot.
A törvényhelyhez fűzött és megismerhető jogalkotói szándék szerint “a kiszolgáltatott helyzetben levő személyek (pl. a hajléktalanok vagy szociálisan súlyosan hátrányos helyzetben levő más személyek) lényegében “szórakozásból” történő megalázása, a méltatlan helyzetek felvételeken történő rögzítése az állam által nem tolerálható. A társadalmi viszonyok megváltozása olyan újabb, káros jelenségeket hozott felszínre, amely indokolja a védelem körének kiterjesztését. Ezen magatartásokra büntetőjogi szankció megalkotása indokolt.”
-
AZ EMBERI MÉLTÓSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
-
Levéltitok megsértése
Btk. 224. § (1) Aki
a) másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét megsemmisíti, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, illetve
b) elektronikus hírközlő hálózat útján másnak továbbított közleményt kifürkész,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.
(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt foglalkozás vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.
(3) A büntetés
a) két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény,
b) bűntett miatt három évig terjed ő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz.
A rendelkezés a levéltitok megsértésének törvényi tényállását határozza meg. A bűncselekmény jogi tárgya másnak zárt küldeményben, illetőleg elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított közlés tartalmának titokban maradásához fűződő személyiségi joga.
A bírói gyakorlatból
A bűncselekmény eddig tárgyalt esetei csak szándékosan követhetők el, s az összes további fordulat – a megsemmisítés kivételével – csak egyenes szándékkal, mert célzatosan valósulnak meg, a célzat a küldemény, közlemény tartalmának megismerése. Amennyiben az elkövető eshetőleges szándékkal cselekszik, úgy bűnössége nem állapítható meg [BH 1982.76.].
-
AZ EMBERI MÉLTÓSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
-
Magántitok megsértése
Btk. 223. § (1) Aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi, vétség miatt elzárással büntetendő.
(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz.
A magántitok megsértése a személyiségi jogok sérelmében nyilvánul meg, a bűncselekmény sértettjének ugyanis személyes érdeke fűződik ahhoz, hogy a magántitkai felett szabadon rendelkezzék, és illetéktelen személyek azokról ne szerezhessenek tudomást.
A bűncselekmény jogi tárgya: a sértettnek a titka megőrzéséhez fűződő személyiségi joga, a titok felfedése ugyanis a sértett családi, vagyoni és társadalmi helyzetét hátrányosan érintheti, ezért joggal megkövetelhető, hogy az, aki a foglalkozásánál vagy a közmegbízatásánál fogva az ilyen titok birtokába jutott, azt megőrizze.
A bűncselekmény elkövetési tárgya: a magántitok, amelynek a fogalmát – ellentétben az államtitokkal és a szolgálati titokkal – a törvény nem írja körül, ezekhez képest úgy lehetne megfogalmazni, hogy magántitok az olyan, csupán az emberek szűk körén belül, kevesek által ismert bizalmas tény vagy adat, amelynek a megőrzéséhez a jogosítottnak méltányolható érdeke fűződik, és amelynek a nyilvánosságra hozatala, ismertté válása sértené a jogosított személy családi, vagyoni, társadalmi és egyéb érdekeit.
(forrás: Magyar Büntetőjog I-IV. – új Btk. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2022. március 1.)