A közigazgatás rendje elleni bűncselekmények

A KÖZIGAZGATÁS RENDJE ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

embercsempészés, embercsempészet

Btk. 353. § (1) Aki államhatárnak más által a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez segítséget nyújt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést

a) vagyoni haszonszerzés végett, vagy

b) államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva

követik el.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést

a) a csempészett személy sanyargatásával,

b) fegyveresen,

c) felfegyverkezve,

d) üzletszerűen vagy

e) bűnszövetségben

követik el.

(4) Aki embercsempészésre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az embercsempészés tényállásának magyarázata

A 353. § (1) bekezdésében megfogalmazott embercsempészés elkövetője bárki lehet, aki államhatárnak az előbb ismertetett, vagy akár más jogszabályi rendelkezések megsértésével történő átlépéséhez segítséget nyújt.

A cselekmény elkövetési magatartása egy sui generis bűnsegédi magatartás; elkövetője másnak ahhoz nyújt segítséget, hogy államhatárt a jogszabályi rendelkezések megszegésével lépjen át. A cselekmény megvalósul akár a Magyarország területéről történő illegális kilépéshez, akár az országba történő illegális belépéshez nyújt segítséget az elkövető.
A segítségnyújtás lehet fizikai, de lehet pszichikai jellegű is. Ez a különbségtétel az adott bűncselekménynél nem jelentős; a pszichikai segítségnyújtás szinte mindig tartalmaz fizikai segítséget is, csupán a jellegére tekintettel nevezhető inkább pszichikainak.
Fizikai bűnsegély jellegű segítségnyújtás pl., ha a tiltott határátlépést tervező személynek az embercsempész járművet biztosít a határterület megközelítéséhez, megfelelő helyismerettel elvezeti a határvonal közelébe, hamis vagy más nevére szóló úti okmányt szerez a számára.
Pszichikai bűnsegély jellegű segítségnyújtás pl., ha tájékoztatja a határátlépésre készülő személyt arról, hogyan közelítheti meg észrevétlenül a határvonalat, tanácsokkal látja el arra nézve, hogyan játssza ki a határőrség éberségét stb.

Az embercsempészés minősített esetei

A (2) bekezdés a) pontja az embercsempészés minősített eseteként szabályozza a vagyoni haszonszerzés végett történő elkövetést.
Vagyoni haszonszerzés végett követi el az embercsempészést az, aki valamilyen anyagi ellenszolgáltatás fejében nyújt segítséget a jogellenes határátlépéshez, amelyet akár az arra készülő személy, akár más ad vagy ígér. Azaz a bűncselekmény célzatos; az közömbös, hogy az embercsempész ténylegesen hozzájut-e az anyagi ellenszolgáltatáshoz. A (2) bekezdés b) pontja szerint minősül az embercsempészés, ha “több személynek segítséget nyújtva” követik el.

A törvény a (3) bekezdésben a módosítás folytán 2015. szeptember 15. napjától kezdődően öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel – rendeli büntetni a cselekményt, ha azt a csempészett személy sanyargatásával, fegyveresen, felfegyverkezve, üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.
A sértett sanyargatásával elkövetettnek [a) pont] rendszerint akkor minősül a cselekmény, ha a határátlépésre készülő személyeket az embercsempész vagy embercsempészek hosszabb időn át olyan körülmények között tartják, hogy ezzel a fizikai vagy lelki állapotukat súlyosan befolyásoló testi vagy lelki kínzást, gyötrelmet okoznak (pl. egy szűk, levegőtlen helyiségbe vagy járműbe bezárják, étellel, vízzel nem látják el őket stb.).

Az embercsempészés előkészülete is büntetendő, mégpedig 2015. szeptember 15. napjával kezdődő hatállyal bűntettként (ezt megelőzően vétségként szabályozta a törvény), három évig terjedő szabadságvesztéssel.

A bírói gyakorlatból

A rendelkezés mint önálló tettesi cselekményt sui generis bűncselekményként szabályozza a tiltott határátlépéshez nyújtott segítséget [HGY 928.].

Nem volt megállapítható végszükségi helyzet azoknak az embercsempészeknek a javára, akik a volt Jugoszláviából érkező illegális határátlépőket a magyar határ átlépése után továbbszállították, és arra hivatkoztak, hogy a hazájukban halálos veszélynek kitett személyek meneküléséhez nyújtottak segítséget [HGY 391.].

Az embercsempészést tettesként követi el az, aki a külföldről érkező illegális határátlépők szándékának és úti céljának ismeretében vesz részt e személyek elszállításában, ellátásában, azért, hogy végül Németországba illegálisan bevándorolhassanak [HGY 1385.2006.].

Az államhatár jogellenes átlépéséhez segítségnyújtással befejezett embercsempészés esetén a kísérlettől önkéntes elállás fogalmilag kizárt [BH 2007.328.].

  • A KÖZIGAZGATÁS RENDJE ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

  • A választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény

Btk. 350. § (1) Aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás, népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés során

a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást,

b) népszavazás kezdeményezése, népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása érdekében erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást,

c) jogosultság nélkül szavaz,

d) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel,

e) arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népi kezdeményezésben vagy az európai polgári kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, illetve anyagi juttatással befolyásolni törekszik,

f) megsérti a választás vagy a népszavazás titkosságát,

g) meghamisítja a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés vagy az európai polgári kezdeményezés eredményét,

h) a jelölési eljárás során az ajánlásáért, illetve a népszavazás kezdeményezése, népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása során az aláírásáért anyagi juttatást fogad el,

i) szavazatát anyagi juttatás nyújtásától teszi függővé, és erre tekintettel anyagi juttatást fogad el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltként történő nyilvántartásba vételhez szükséges nyilatkozatában korábbi nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltségére vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz.

Egyesülési joggal visszaélés

351. § (1) Aki a bíróság által feloszlatott egyesület vezetésében részt vesz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki a bíróság által feloszlatott egyesület működésében a köznyugalom megzavarására alkalmas módon vesz részt, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki a bíróság által feloszlatott egyesület vezetéséhez vagy működéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja, vagy ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bírói gyakorlatból

A választás rendje elleni bűncselekmény esetében a törvényi tényállás szerinti fenyegetettség általi védelem alá esik a választói akaratnyilvánítás jogilag szabályozott rendje, menete, ami a jelöltállítás kapcsán az egyénre, konkrét személyre vonatkozó ajánlás tételét jelenti. Nem kizárt a többes jelölés, de a szabályozás valós személy valós személy általi jelölésére vonatkozik. Következésképpen az elkövetői magatartás nem az adott választás (szavazás) absztrakt, elvont kockázatát jelenti, hanem az adott jelölt személyére konkretizált akaratkifejezés eltérítését, meghamisítását. Mindig vizsgálandó az elkövető által célba vett választás természete, szabályozottsága; amennyiben az egyéni jelöltre, egyéni megválasztottságra vonatkozó, akkor a bűncselekmény annyi rendbeli, ahány egyéni jelölt esetében eltérítik, meghamisítják a választói akaratot (BH 2017.109.).

  • A KÖZIGAZGATÁS RENDJE ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

  • Családi kapcsolatok létesítésével visszaélés

Btk. 355. § Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki anyagi haszonszerzés céljából, kizárólag tartózkodási jogosultságot igazoló okmány kiadása érdekében létesít családi kapcsolatot, vagy az apaságot megállapító teljes hatályú elismerő nyilatkozathoz hozzájárul, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő.

Az első fordulat szerinti elkövetési magatartás az, amikor az elkövető tartózkodási engedély kiadása érdekében családi kapcsolatot létesít. A családi kapcsolat létesítése a családi együttélés céljára szolgáló tartózkodási engedély kiadása (nem megszerzése) érdekében történik, azaz az ügyletben anyagi haszonszerzés céljából részt vevő minden személy büntetőjogi felelősséggel tartozik.
A második fordulat szerinti cselekményt az követi el, aki tartózkodási engedély kiadása érdekében az apaságot megállapító teljes hatályú apai elismerő nyilatkozathoz hozzájárulást ad.

  • A KÖZIGAZGATÁS RENDJE ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

  • Harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatása

Btk. 356. § (1) Aki keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező

a) harmadik országbeli állampolgárt rendszeresen vagy tartósan, illetve

b) jelentős számú harmadik országbeli állampolgárt egyidejűleg

foglalkoztat, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki

a) keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárt különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek között foglalkoztat,

b) olyan, keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat, akinek sérelmére emberkereskedelmet követtek el.

(3) E § alkalmazásában

a) különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek alatt a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott fogalmakat kell érteni;

b) jelentős számú: legalább öt személy.

A tényállás nem csupán a Magyarországon jogellenesen tartózkodó – azaz érvényes tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkező – harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókat szankcionálja, hanem azokat az eseteket is, amikor a munkáltató ugyan jogszerűen tartózkodó, azaz érvényes tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat, azonban a tartózkodás jogcíme alapján a harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenység folytatására nem jogosult.

A bűncselekményt keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik személy foglalkoztatója követi el, és a cselekmény passzív alanya keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgár lehet.

  • A KÖZIGAZGATÁS RENDJE ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

  • Tiltott szerencsejáték szervezése

Btk. 360. § Aki

a) tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez, vagy

b) tiltott szerencsejáték rendszeres szervezéséhez helyiséget bocsát rendelkezésre,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A törvény adta definícióból megállapítható, hogy a szerencsejáték ma már alapvetően – a szabályozás keretei között – legális tevékenység, amely egyrészről a lakosság szórakozás iránti igényét hivatott kielégíteni, másrészről az állam számára komoly bevételi forrás. Ugyanakkor a szerencsejátéknak engedély nélküli szervezése vagy attól eltérő gyakorlása, illetőleg tiltott játékok lebonyolítása a közbiztonságot veszélyeztetheti és ezért bűncselekménykénti szabályozása változatlanul indokolt. Ehhez képest a bűncselekmény jogi tárgya a közbiztonság, elkövetési tárgya pedig a tiltott szerencsejáték.

  • A KÖZIGAZGATÁS RENDJE ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

  • Veszélyes állat, illetve veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése

Btk. 359. § (1) Aki

a) veszélyes állatot engedély nélkül tart, szaporít, elidegenít, vagy az ország területére behoz,

b) a veszélyes állat tartására vonatkozó jogszabályban előírt biztonsági előírást megszegi,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki

a) veszélyes ebet

aa) szaporít, az ország területére behoz, onnan kivisz, versenyeztet, vagy engedély nélkül tart,

ab) jogszabály megszegésével elidegenít vagy megszerez, illetve

b) a veszélyes eb

ba) ivartalanítására vonatkozó jogszabályban előírt kötelezettségét megszegi, vagy

bb) tartására vonatkozó jogszabályban előírt biztonsági előírást megszegi.

(3) Aki veszélyes ebet őrző-védő feladat végzésére tart, kiképez, illetve veszélyes ebbel ilyen feladatot végeztet, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) E § alkalmazásában veszélyes eb a hatósági határozatban egyedileg veszélyes ebbé nyilvánított eb.

(forrás: Magyar Büntetőjog I-IV. – új Btk. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2022. március 1.)