A közbiztonság elleni bűncselekmények

  • A KÖZBIZTONSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

  • Bűnszervezetben részvétel

Btk. 321. § (1) Aki bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, illetve a bűnszervezet tevékenységét egyéb módon támogatja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Bűnszervezetben részvétel miatt nem büntethető, aki a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

A bűnszervezetben ténylegesen elkövetett bűncselekménnyel halmazatban a bűnszervezetben részvétel nem állapítható meg. Ezért ha az előkészületi természetű magatartás kifejtője a bűnszervezetben megkísérli vagy befejezi azt a bűncselekményt, amelyre előkészületet tett, úgy csak a megkísérelt vagy véghezvitt bűncselekmény tetteseként vonható felelősségre, és cselekményére a Btk. 91. §-ának rendelkezései vonatkoznak. Ebből következően a sui generis előkészület bűncselekményt elkövetővel szemben nincs helye a 91. § alkalmazásának, mert az előkészületi típusú cselekmények nem tekinthetők bűnszervezetben elkövetettnek.

  • A KÖZBIZTONSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

  • Közérdekű üzem működésének megzavarása

Btk. 323. § (1) Aki közérdekű üzem működését jelentős mértékben megzavarja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) csoportosan,

b) bűnszövetségben vagy

c) különösen nagy kárt okozva

követik el.

(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) fegyveresen,

b) felfegyverkezve vagy

c) különösen jelentős kárt okozva

követik el.

(4) Aki a közérdekű üzem működésének megzavarására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy vagy ezt meghaladó kár okozása esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A közbiztonsághoz fűződő össztársadalmi érdeket nemcsak a terrorisztikus és a közveszélyt előidéző támadások veszélyeztetik, hanem azok a dologrongálások is, amelyek a megrongált tárgy rendeltetése folytán alkalmasak arra, hogy a gazdaság, vagy a lakosság szükségleteinek kielégítésében zavarokat okozzanak. A §-beli törvényi tényállás megvalósítása közvetlenül irányul a közbiztonság ellen.
A bűncselekmény közvetlen jogi tárgya a közérdekű üzem zavartalan működéséhez fűződő társadalmi érdek, míg az elkövetési tárgy maga a közérdekű üzem, beleértve annak vezetékét is.

 

  • A KÖZBIZTONSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

  • Közveszély okozása

Btk. 322. § (1) Aki anyag vagy energia pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, illetve következményeinek enyhítését akadályozza, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) csoportosan,

b) különösen nagy vagy ezt meghaladó kárt okozva vagy

c) bűnszövetségben

követik el.

(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz.

(4) Aki közveszély okozására irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki a közveszély okozását gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy vagy ezt meghaladó kár esetén egy évtől öt évig, halál okozása esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a közveszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.

A bírói gyakorlatból

A közveszély okozása bűntettének megállapításához elengedhetetlenül szükséges annak tisztázása, hogy a gyújtogatás következtében nagyobb – meg nem határozható – számú személy vagy előre fel nem becsülhető vagyontárgy ténylegesen veszélybe került-e, illetőleg fennállott-e ennek a reális veszélye [BH 1999.246.].

Nem közveszélyokozás, hanem rongálás valósul meg, ha az elkövető a lakóházaktól távol álló szalmakazlat felgyújtja [BH 1993.483.].

Gondatlanságból elkövetett közveszélyokozás vétségéért felel az a fűtésszabályozásra vonatkozó ismeretekkel rendelkező terhelt, aki lakásában a gázvezeték-nyomáscsökkentő biztonsági szelepének működését befolyásoló rendellenes beavatkozást végez, aminek következtében – más, tőle független közreható okok bekövetkezte folytán – a lakásba szabadon beáramló és robbanni képes gyúelegyet alkotó gázt a gázkonvektor őrlángja berobbantotta, s a robbanás hatására húsz szomszédos ingatlanban számottevő – ingatlanokként 20 000 forinttól 20 000 000 forintig terjedő – kár keletkezett [BH 2014.359.]

  • A KÖZBIZTONSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

  • Lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés

Btk. 325. § (1) Aki

a) lőfegyvert engedély nélkül megszerez vagy tart,

b) lőfegyvert engedély nélkül készít vagy forgalomba hoz,

c) lőfegyvert engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,

d) a lőfegyver készítésére, megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére vonatkozó engedély kereteit túllépi,

e) engedéllyel tartott lőfegyverét engedéllyel nem rendelkezőnek átadja,

bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki

a) kézilőfegyverhez, vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó, csekély mennyiséget meghaladó vagy más lőfegyverhez tartozó lőszert engedély nélkül megszerez vagy tart,

b) lőszert engedély nélkül készít vagy forgalomba hoz,

c) lőszert engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,

d) a lőszer készítésére, megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére vonatkozó engedély kereteit túllépi,

e) az engedéllyel tartott kézilőfegyveréhez, vadászlőfegyveréhez vagy sportlőfegyveréhez tartozó, csekély mennyiséget meghaladó vagy más lőfegyverhez tartozó lőszert engedéllyel nem rendelkezőnek átad.

(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.

(4) Aki az engedéllyel tartott kézilőfegyverét, vadászlőfegyverét vagy sportlőfegyverét, illetve az ahhoz tartozó lőszert bejelentés nélkül az ország területére behozza, onnan kiviszi, vagy azon átszállítja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) E § alkalmazásában csekély mennyiség a legfeljebb tíz darab lőszer.

A bírói gyakorlatból

A bűnpártolással halmazatban lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette nem állapítható meg, ha a büntetőeljárás sikerének meghiúsítására törekedve a bűnpártoló az alapbűncselekmény eszközéül szolgáló lőfegyvert és lőszert a tartós birtoklás szándéka nélkül veszi magához, és amint azt teheti, a birtoklásával felhagy. Ha azonban a lőfegyver és lőszer bűnpártolást megvalósító megszerzését annak tartós birtoklása követi – függetlenül attól, hogy az erre vonatkozó szándék a megszerzéskor már fennállt vagy azután ébredt – a lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés – a tartás elkövetési magatartással – a bűnpártolással valóságos anyagi halmazatként valósul meg [EBH 2014.B.10.].

A falba rejtett lőszereknek az épületfelújítás során az épület birtokosa részéről történt megtalálása esetén a hatósági bejelentésének elmulasztása alapot ad a tartással elkövetett lőszerrel visszaélés bűntettének megállapítására, ha a lőszereket a megtalálásukat követő ötödik napon házkutatás alkalmával csak a nyomozó hatóság fedezi fel [BH 2015.299.].

A lőfegyverrel visszaélés bűntettét követi el, aki lőfegyver tartására engedéllyel nem rendelkezik, ám éles lőszerek befogadására és működtetésére képes olyan átalakított légpisztolyt szerez meg, majd birtokol tartósan, amely különböző segítő eszközök és módszerek alkalmazásával lövést adhat le [BH 2015.27.].

A lőfegyverrel visszaélésnek bűnsegéde (a társtettesként elkövetett rablás bűntettével halmazatban) az, aki tud arról, hogy a társa bankrabláshoz lőfegyvereket szerzett be, azokat a társától a helyszínen átveszi, azzal a bankban lövéseket ad le, majd a társával a lőfegyverrel együtt távozik [BH 2019.188.].

  • A KÖZBIZTONSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

  • Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés

Btk. 324. § (1) Aki robbanóanyagot, robbantószert vagy ezek felhasználására szolgáló készüléket

a) engedély nélkül készít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy a tartásukra nem jogosult személynek átad,

b) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.

(3) Aki robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélésre irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény közvetlen jogi tárgya a veszélyes anyagok és eszközök forgalma és felhasználása rendjében megnyilvánuló közbiztonság.
A bűncselekmény elkövetési tárgya a robbanóanyag, a robbantószer, valamint az előzőek felhasználására szolgáló készülék.

  • A KÖZBIZTONSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

  • Terrorcselekmény

Btk. 314. § (1) Aki abból a célból, hogy

a) állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön,

b) a lakosságot megfélemlítse,

c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetve nemzetközi szervezet működését megzavarja,

a (4) bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé.

(3) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki

a) az (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott terrorcselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos következmény származott volna, és

b) tevékenységét a hatóság előtt felfedi,

ha ezzel közreműködik a bűncselekmény következményeinek megakadályozásában vagy enyhítésében, további elkövetők felderítésében, illetve további bűncselekmények megakadályozásában.

(4) E § alkalmazásában személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény

a) az emberölés [160. § (1)-(2) bekezdés], a testi sértés [164. § (2)-(6) és (8) bekezdés], a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés [165. § (3) bekezdés],

b) az emberrablás [190. § (1)-(4) bekezdés], a személyi szabadság megsértése (194. §),

c) a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény [232. § (1)-(2) bekezdés], a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése [233. § (1)-(2) bekezdés],

d) a radioaktív anyaggal visszaélés [250. § (1)-(2) bekezdés],

e) a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1)-(5) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (311. §), a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak (312. §), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak [313. § (1) bekezdés],

f) a jármű hatalomba kerítése [320. § (1)-(2) bekezdés], a közveszély okozása [322. § (1)-(3) bekezdés], a közérdekű üzem működésének megzavarása [323. § (1)-(3) bekezdés], a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés [324. § (1)-(2) bekezdés], a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [325. § (1)-(3) bekezdés],

g) a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [326. § (1)-(5) bekezdés], a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés [329. § (1)-(3) bekezdés], a kettős felhasználású termékkel visszaélés [330. § (1)-(2) bekezdés],

h) a rablás [365. § (1)-(4) bekezdés] és a rongálás [371. § (1)-(6) bekezdés],

i) az információs rendszer vagy adat megsértése [423. § (1)-(3) bekezdés].

Terrorcselekmény előkészülete

315. § (1) Aki a 314. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott bűntett elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményeket a 314. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott bűntettnek terrorista csoportban történő elkövetése érdekében valósítja meg, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Nem büntethető, aki az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

316. § Aki terrorcselekmény elkövetésével fenyeget, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

  • A KÖZBIZTONSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

  • Terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása

Btk. 317. § Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A szabályozás tehát terrorcselekményként értékeli mindazokat a nemzetközi közvéleményt is sokkoló természetű, erőszakos magatartásokat, amelyeket a hétköznapi gondolkodás is terrorcselekménynek tekint, de lefedi az olyan “magánterrorakciókat” is, amelyeknél a célzat nem politikai természetű.

(forrás: Magyar Büntetőjog I-IV. – új Btk. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2022. március 1.)