- A KÖZBIZALOM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
- Közokirat-hamisítás
Btk. 342. § (1) Aki
a) hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
b) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,
c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el, vétség miatt elzárással büntetendő.
343. § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve
a) hamis közokiratot készít,
b) közokirat tartalmát meghamisítja, vagy
c) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) E § rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának a törvény alapján Magyarország területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni.
Aki hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamísítja, vagy aki hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál, vagy közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, az valósítja meg a közokirat-hamisítás bűntettét.
A közokirat-hamisítás speciális esetének minősül, ha a hivatalos személy hivatali hatáskörével visszaélve hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja, vagy lényeges tényt hamisan foglal közokiratba.
A bűncselekmény védett jogi tárgya a közokiratok bizonyító erejéhez fűzött társadalmi érdek és az ezen keresztül megnyilvánuló közbizalom.
A bűncselekmény elkövetési tárgya a közokirat.
Az okirat tárgyiasult formában megtestesült nyilatkozat, melynek rendeltetése a bizonyítás, és amely alkalmas arra, hogy joghatást idézzen elő.
A közokirat fogalma
A közokirat fogalmát a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) 323. § (1) bekezdése határozza meg. Ez alapján a közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki, és teljesen bizonyítja, hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést vagy határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta, továbbá a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját.
Eszerint közokiratnak minősül a hatósági engedély, a bizonyítvány (az iskolai is), a személyi igazolvány vagy a személyi azonosításra szolgáló más okirat.
A közokirat közhitelessége
A közokiratokhoz tehát közhiteles bizonyító erő fűződik. A törvény alapján nincs jelentősége annak, hogy külföldön, a magyar külképviseleti hatóság által felülhitelesített vagy belföldön kiállított közokiratról van-e szó. A bűncselekmény szempontjából ugyanakkor nem tartozik az elkövetési tárgyak közé például a rendszámtábla, tehát ha az elkövető más gépjárműre szóló rendszámtáblát szerel fel autójára, nem e bűncselekményért felel.
Hamis közokirat készítése
A bűncselekmény elkövetési magatartása egyrészt a még nem létező közokirat elkészítése. Ez úgy válik hamissá, hogy nem a kiállítóként feltüntetett személy készíti. Annak nincs jelentősége, hogy tartalma megfelel-e a valóságnak. Így, ha az elkövető olyan személyi igazolványt készít, amely adataiban a valóságot tükrözi ugyan, de kiállítóként az arra feljogosított hatóságot tünteti fel, megvalósítja a bűncselekményt.
A közokirat meghamisítása
A meghamisítás egy már létező közokirat megváltoztatását jelenti. Ezt a tényt nem érinti, ha adott esetben az elkövető épp a valóság szerint javítja ki annak hiányosságait, például a személyi igazolványából kimaradt doktori címét utóbb a dr. jelölés beírásával pótolja.
Hamis közokirat felhasználása
A bűncselekmény másik nagy elkövetési magatartás-csoportja a felhasználásra vonatkozik. Ebben a körben hamis, hamisított vagy más nevére szóló közokirat felhasználása valósul meg. Abban az esetben, ha maga az elkövető készítette vagy hamisította meg a közokiratot, már e korábbi tettéért felelősségre vonható.
Felhasználásért elsősorban annak kell bíróság elé állnia, aki a közokiratot – hamisságának ismeretében – más, harmadik személynek bemutatta. Ide soroljuk azt is, amikor az egyébként valódi és adataiban helyes, teljes bizonyító erővel bíró közokiratot használja fel az elkövető úgy, hogy tisztában van vele: a közokirat más személyt illeően bír teljes bizonyító erővel (például személyazonosságának igazolására más személyi igazolványát vagy diákigazolványát használja).
A felhasználás az okirathoz kötődő bizonyító erő kívülálló harmadik személyek irányába történő érvényesítése, például az okirat felmutatása.
Az intellektuális közokirat-hamisítás
Intellektuális közokirat-hamisítást az valósít meg, aki közreműködik valótlan adat, tény vagy nyilatkozat közokiratba foglalásában.
Ekkor a közokiratot az arra felhatalmazott személy az idevonatkozó eljárási szabályok figyelembevételével készíti el, azonban a közokiratba foglalás folyamán nem a valóságnak megfelelő tartalom kerül rögzítésre. E tényt a bűncselekmény elkövetője felismeri, és nem tájékoztatja erről a közokirat kiállítóját, avagy szándékosan közöl a valóságnak nem megfelelő információkat az azok helytállóságában bízó készítő felé.
A cselekmény abban az esetben válik bűncselekménnyé, ha olyan adat, tény vagy nyilatkozat vonatkozásában valósul meg, amely jog vagy kötelezettség létezését, megváltoztatását vagy megszűnését hivatott bizonyítani. Például, ha az adásvétel során nem az adott dolog valódi tulajdonosa kerül feltüntetésre eladóként, mert ebben az esetben az erről készült nyilvántartásban is a valóságnak nem megfelelő adatok kerülnek rögzítésre. Mindez főként járművek átírásával kapcsolatos eljárásban fordul elő, ami az erre vonatkozó nyilvántartás hitelességét teszi kérdésessé.
Nagyon lényeges feltétel, hogy az intellektuális közokirat-hamisítás esetén a közokirat kiállítója vagy készítője ne ismerje fel az adatok valótlanságát. Amennyiben ugyanis ennek tudatában mégis elkészíti a közokiratot, úgy a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettéért fog felelni.
A bűncselekmény bármelyik elkövetési magatartás tanúsításával befejezetté válik.
A közokirat-hamisítás elkövetője
A bűncselekmény elkövetője bárki lehet. A hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás esetén a bűncselekmény tettese kizárólag hivatalos személy lehet. A hivatalos személyek fogalmát az új Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pontja határozza meg.
A hivatalos személy elkövető fokozott felelősséggel tartozik tettéért.
Az elkövető bűnössége
A bűncselekményt az intellektuális közokirat-hamisítás kivételével kizárólag szándékosan lehet elkövetni. A tettesnek ugyanis tisztában kell lennie az általa készíteni vagy meghamisítani kívánt közokirat jellegével, az ehhez fűződő bizonyító erővel. Továbbá azzal is, hogy cselekményével épp a közokiratok közhitelességét csorbítja. Az intellektuális közokirat-hamisításért az elkövető gondatlanság esetén is felel.
A bűncselekmény kísérlete mellett a törvény – az intellektuális közokirat hamisítás kivételével – az előkészületet is bünteti.
A bűncselekmény rendbelisége attól függ, hogy hány közokirat vonatkozásában követik el. Így, ha az elkövető – bár azonos alkalommal -, de több hamis közokiratot készít, amelyek külön-külön is alkalmasak a közokirat bizonyító erejének érvényesítésére. Így többrendbeli lesz a cselekmény.
A bírói gyakorlatból
Ha az elkövető több közokirat tekintetében követi el a cselekményt és a közokiratok egymástól függetlenül is alkalmasak jogsérelem előidézésére, bűnhalmazat jön létre, és annyi bűncselekményt kell megállapítani, ahány közokiratra nézve a cselekményt elkövették. Bűncselekményi egység, ha a hamisítványok nem önállóan, hanem csak egymást kiegészítve alkalmasak a jogsérelem előidézésére [BH 2014.232.].
A közokirat-hamisítás általában annyi rendbeli, ahány hamis közokirat készül, illetve ahány közokirat tartalmát meghamisítják [BH 2005.92.].
A közokirat-hamisítások rendbelisége aszerint alakul, hogy az elkövető hány más nevére szóló valódi közokiratot használ fel, továbbá ezáltal közreműködése folytán hány közokiratba kerül valótlan adat [BH 2010.265.II.].
Ha a terhelt az eljárásban különböző időpontban többször valótlan személyi adatokat jelöl meg, és ennek alapján a hatóság több hamis közokiratot állít ki, a cselekmény folytatólagosan elkövetett “intellektuális” közokirat-hamisításnak minősül [BH 2005.92.].
Egyrendbeli folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének minősül a vádlott cselekménye, ha más nevére szóló valódi útlevelet többször felhasználva a nyomozás és a vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatással kapcsolatos bírósági eljárás során hamis nevet használ [BH 2003.484.].
(forrás: Magyar Büntetőjog I-IV. – új Btk. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2022. március 1., www.magyarorszag.hu)