Hivatali vesztegetés

A KORRUPCIÓS BŰNCSELEKMÉNYEK

Hivatali vesztegetés

Btk. 293. § (1) Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Súlyosabban minősülő esetek

(2) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha az előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.

Külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban elkövetett

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban követi el.

(4) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.

Hivatali vesztegetés vétsége

(5) Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el.

(6) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Az új szabályozás

A hatályos Btk. minden vesztegetési és vesztegetési jellegű bűncselekményt egyetlen önálló fejezetben, mint a korrupciós bűncselekményeket állapítja meg. Az új Büntető törvénykönyv tartalmában meghatározó változtatások nélkül, szerkezetileg ugyanakkor teljes mértékben megújulva szabályozza a korábban is bűncselekménynek minősülő magatartásokat. Így az új Btk. a korábban egyetlen tényállásban szabályozott vesztegetés tényállását következetes logika mentén a védett jogtárgyon belüli specialitásra (gazdasági szféra, hivatali szféra, bírósági vagy hatósági eljárás) tekintettel három különböző vesztegetési tényálláscsoportra bontva tartalmazza.

Különféle speciális vesztegetések esetében önálló alcímek alatt, külön tényállásban került szabályozásra az aktív vesztegetést “vesztegetés”, továbbá a passzív vesztegetést “vesztegetés elfogadása” elnevezéssel. Végezetül szerkezeti újítás, hogy az egyszerűsítés célkitűzésével a korábban önálló alcímben és tényállásokban szabályozott nemzetközi típusú vesztegetési tényállások helyett az új Btk. az egyes vesztegetési tényállásokon belül jelzi, hogy az adott cselekmény a nemzetközi szerződések, valamint az Európai Unió jogi aktusai alapján nemzetközi tekintetben elkövetve is büntetendő-e.

  1. vesztegetés (amely a gazdasági szereplők között megvalósuló vesztegetésnek minősül),
  2. vesztegetés elfogadása,
  3. hivatali vesztegetés,
  4. hivatali vesztegetés elfogadása,
  5. vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban,
  6. vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban,
  7. vesztegetés feljelentésének elmulasztása,
  8. befolyás vásárlása,
  9. befolyással üzérkedés.

A vesztegetés (gazdasági vesztegetés) esetén a gazdasági élethez kapcsolódóan a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a cselekmény érintettje. Ugyanakkor hivatali vesztegetés esetén a hivatalos személy. A bírósági vagy hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés esetében pedig a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező személyek (ha azok nem hivatalos személyek) tekintetében követhető el a bűncselekmény.

Melyek a vesztegetés formái?

Abban az esetben aktív a vesztegetés, ha az elkövető részéről tevőleges magatartást, jogtalan előny adását vagy ígérését öleli fel. Ebben az esetben az elkövető az, aki megveszteget. Ezzel ellentétben passzív a jogtalan előny kérése, az előnynek vagy ígéretének elfogadása. Valamint a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával való egyetértés is idetartozik. Ekkor az elkövető az, akit megvesztegetnek.

A passzív vesztegetést – a gazdasági szereplők között megvalósuló vesztegetés alapesetei kivételével – a törvény szigorúbban bünteti, mint az aktív vesztegetést. A vesztegetés (gazdasági vesztegetés) esetén a gazdasági élethez kapcsolódóan a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a cselekmény érintettje. Ugyanakkor hivatali vesztegetés esetén a hivatalos személy. A bírósági vagy hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés esetében pedig a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező személyek (ha azok nem hivatalos személyek) tekintetében követhető el a bűncselekmény.

Melyek a vesztegetés formái?

Akkor aktív a vesztegetés, ha az elkövető részéről tevőleges magatartást, jogtalan előny adását vagy ígérését öleli fel. Ekkor az elkövető az, aki megveszteget. Ezzel ellentétben passzív a jogtalan előny kérése, az előnynek vagy ígéretének elfogadása, valamint a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával való egyetértés. Ekkor az elkövető az, akit megvesztegetnek.

A passzív vesztegetést – a gazdasági szereplők között megvalósuló vesztegetés alapesetei kivételével – a törvény szigorúbban bünteti, mint az aktív vesztegetést.

Mi az aktív vesztegetés fogalma?

Aktív gazdasági vesztegetésért (az új Btk. alapján vesztegetés bűncselekményéért) vonható felelősségre, aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje.

Az új Btk. alapján a vesztegetést elköveti az is, aki a külföldi gazdálkodó szervezetnél dolgozó személy működésével kapcsolatban követi el a vesztegetést.

Mi az elkövetési magatartás?

Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért előnnyel befolyásolni törekszik, aktív hivatali vesztegetést (hivatali vesztegetés bűncselekményt) követ el. Ugyancsak aktív hivatali vesztegetést valósít meg a gazdálkodó szervezet vezetője. Továbbá ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha felügyeleti vagy ellenőrzési tevékenységének teljesítése mellett megakadályozhatta volna, hogy a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a gazdálkodó szervezet érdekében hivatalos személyt megvesztegessen. Fontos megemlíteni, hogy a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított munkatársa arra tekintettel is felelősséggel tartozik. Abban az esetben, ha gondatlanságból nem teljesítette ellenőrzési vagy felügyeleti tevékenységét.

Az új Btk. szerint a hivatali vesztegetést elköveti az is, aki külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban követi el a vesztegetést. A külföldi hivatalos személyek körét az új Btk. az értelmező rendelkezések között deklarálja.

Birósági, választottbírósági, hatósági eljárás

Végezetül aki annak érdekében, hogy más a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogait ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, neki vagy rá tekintettel másnak előnyt ad vagy ígér, az aktív bírósági vagy hatósági eljárásban történő vesztegetést (vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban bűncselekményét) követi el. A vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban bűncselekményével kapcsolatban az érdemel kiemelést, hogy az is elköveti azt, aki az elkövetési magatartásokat törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során követi el. Vagy akár azzal kapcsolatban követi el.

A bűncselekmény elkövetési magatartása a jogtalan előny adása, a jogtalan előny ígérése, továbbá a felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása.

Mi a jogtalan előny vagy előny fogalma?

Az előny a bűncselekmény elkövetése előtti állapothoz képest, azzal okozati összefüggésben pozitív irányú változást jelent. Az előnnyel kapcsolatos fogalmi megközelítés megegyezik a passzív vesztegetés kapcsán leírtakkal. Az előnynek a vesztegetés esetében jogtalannak szükséges lennie, amely az eset jellegéből adódóan megállapítható. A további vesztegetési formák esetében az új Btk.-ban nem szerepel a jogtalan kifejezés. Mivel azt a jogalkotó feleslegesnek ítélte, arra tekintettel, hogy a büntetni rendelt célból, vagyis a tevékenység jogtalan befolyásolása céljából adott előny esetében fogalmilag kizárt, hogy az előny jogszerű legyen.

Előnyt adni vagy ígérni a hivatalos személynek, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek, vagy a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező személynek (ha az nem hivatalos személy) vagy rájuk tekintettel másnak szükséges.

A más személy bárki lehet, azonban fontos feltétel, hogy az elkövető feltételezze a következőket. Képes lehet a célszemélyt, vagyis a megvesztegetni szándékozott, döntési pozícióban lévő személyt érdemben az elkövető érdekében befolyásolni. A bűncselekmény abban az esetben is megvalósul, amennyiben a más személy valójában nem is rendelkezik személyes kapcsolattal a célszemély felé. Valamint, ha az előnyadás tényéről a célszemélynek nincs tudomása, vagy azzal nem ért egyet.

Melyek az egyes elkövetési magatartások?

A jogtalan előny adása az előnynek a célszemélynél vagy a vele kapcsolatban álló más személynél (például a fiánál) történő realizálódását eredményező aktív magatartás. A jogtalan előny ígérése az előny jövőbeni bekövetkeztére vonatkozó nyilatkozat.

A felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása passzív magatartás. Az elkövető felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettsége a rá vonatkozó munkaköri leírásokból, a szervezet szervezeti-működési szabályzatából határozható meg. Mulasztás esetében lényeges feltétel, hogy az elkövető e kötelezettségeit felismerje, és szándékosan vagy gondatlanságból hanyagolja el azok teljesítését.

Ki lehet az aktív vesztegetés elkövetője?

A bűncselekmény általános alakzatának elkövetője bárki – akár hivatalos – személy is lehet. Az aktív hivatali vesztegetés másik fordulatában ugyanakkor csak meghatározott személyek – a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított munkatársa – jelenhetnek meg elkövetőként.

A bűncselekmény az általános alakzat esetén kizárólag szándékosan követhető el. A gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított munkatársa azonban akkor is büntetőjogi felelősséggel tartozik, ha gondatlanságból mulasztotta el kötelezettségei teljesítését.

Melyek az aktív vesztegetés súlyosabban minősülő esetei?

Az aktív gazdasági vesztegetés súlyosabban büntetendő alakzata. Amennyiben a jogtalan előnyt a szervezetnél önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban adják vagy ígérik.

Mind az alapesetben, mind az önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett minősített esetben még súlyosabban minősül a vesztegetés. Amennyiben azt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

Az aktív hivatali vesztegetés általános formája esetén súlyosabban büntetendő a cselekmény, ha az elkövető annak érdekében adja vagy ígéri a jogtalan előnyt, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, hatáskörét túllépje, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.

A hivatali visszaélés súlyosabb megítélésű esetében az elkövető azért adja vagy ígéri a jogtalan előnyt, hogy ezzel a hivatalos személyt magát is bűncselekmény – hivatali visszaélés – elkövetésére vegye rá.

A vesztegetéshez kapcsolódó speciális rendelkezések

Az új Btk. a magát később meggondoló és tettét megbánó elkövető esetében már nem büntethetőséget megszüntető okként szabályozza azt, ha az aktív vesztegetés elkövetője a cselekményt – mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna – a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. Ebben az esetben tehát meg fog indulni a büntetőeljárás és bíróság elé is kerül az ügy. Ugyanakkor a bírónak lehetősége lesz a büntetést korlátlanul enyhíteni. Különös méltánylást érdemlő esetben akár mellőzni azt. Ez a lehetőség azonban nem minden cselekményt elkövető személy esetében áll nyitva.

A törvény a korrupció elleni harc keretében a vesztegetés feljelentésének elmulasztása bűncselekménye révén büntetni rendeli azt a hivatalos személyt (és csak őket, tehát a gazdasági élet szereplői esetében vagy a polgárok esetében ilyen kötelezettség nincs), aki – hacsak nem hozzátartozója az elkövetőnek – bár e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerzett a még le nem leplezett vesztegetés vagy vesztegetés elfogadásának az elkövetéséről, de a hatóságnál – mihelyt tehette – nem tett feljelentést.

Korrupciós bűncselekmények

Az új Btk. az összes vesztegetési és vesztegetési jellegű bűncselekményt egyetlen önálló fejezetben mint a korrupciós bűncselekményeket határozza meg. Az Büntető törvénykönyv tartalmában lényeges változtatások nélkül, szerkezetileg azonban teljes mértékben megújulva szabályozza a korábban is bűncselekménynek minősülő magatartásokat. Így a törvény a korábban egyetlen tényállásban szabályozott vesztegetés tényállását következetes logika mentén a védett jogtárgyon belüli specialitásra (gazdasági szféra, hivatali szféra, bírósági vagy hatósági eljárás) tekintettel háromféle vesztegetési tényálláscsoportra bontva tartalmazza.

Az új Btk. a különböző speciális vesztegetések esetében önálló alcímek alatt, külön tényállásban szabályozza az aktív vesztegetést “vesztegetés”, illetve a passzív vesztegetést “vesztegetés elfogadása” elnevezéssel. Végül szerkezeti újítás, hogy az egyszerűsítés céljával a korábban önálló alcímben és tényállásokban meghatározott nemzetközi jellegű vesztegetési tényállások helyett az új Btk. az egyes vesztegetési tényállásokon belül jelzi, hogy az adott cselekmény a nemzetközi szerződések, illetve az Európai Unió jogi aktusai alapján nemzetközi vonatkozásban elkövetve is büntetendő-e.

A bírói gyakorlatból

Az előny utólagos juttatása – kizárólag az átadó részéről – akkor nem bűncselekmény, ha nem lehet arra következtetni, hogy ezt az ügyfél a hivatalos személy éppen folyamatban lévő vagy jövőbeni tevékenységének befolyásolása célzatával adja. A hivatalos személy általi elfogadás – akár hatósági működésének befejezése után is – mindenképpen passzív vesztegetés, tehát bűncselekmény [EBH 2018.B.13.].

A szabadságvesztést megkezdő vádlott a bv. őrnek címzett azon kijelentése, hogy “nem lesz hálátlan” önmagában nem valósítja meg a hivatali vesztegetés bűntettét. Ha az minden konkrétumot nélkülöz, s az előny ígéretének nem tekinthető. Előnyön a hivatalos személynek a korábbinál kedvezőbb helyzetbe jutását kell érteni [BH 2007.76.].

  • A KORRUPCIÓS BŰNCSELEKMÉNYEK

  • Vesztegetés feljelentésének elmulasztása

Btk. 297. § (1) Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést vagy vesztegetés elfogadását követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Vesztegetés feljelentésének elmulasztása miatt az elkövető hozzátartozója nem büntethető.

(forrás: Magyar Büntetőjog I-IV. – új Btk. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2022. március 1., www.magyarorszag.hu)