Bántalmazás hivatalos eljárásban
Btk. 301. § (1) Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást tettleg bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Súlyosabban minősülő esetek
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt csoportosan követik el.
(3) Aki bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésének körülményeit a vádirat benyújtásáig a hatóság előtt feltárja.
A bírói gyakorlatból
A hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűncselekményének kettős jogi tárgya van. Egyrészt a hivatalos személy kötelességszerű eljárásához fűződő érdek, másrészt a kötelességszegésnek az a következménye, amely a hivatal működésén kívül jelentkezik, ez pedig az emberi méltóság sérelme [BH 2020.352.; Kúria Bhar.III.1/2020.].
Hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás valósul meg, ha a büntetés-végrehajtási intézet biztonsági tisztje ellenőrzés során a fogvatartott nyakát megragadja és őt fojtogatja [BH 2004.269.].
A hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége megvalósul, ha a szolgálatban levő rendőr a közlekedési szabálysértést megvalósító azt a személyt, aki a jogszerű intézkedéssel szemben sem aktív, sem passzív ellenállást nem tanúsított, a gépkocsijából kirángatja, a kezét hátrabilincseli és őt tettlegesen bántalmazza [BH 1997.517.].
A szolgálaton kívül levő, majd utóbb a rendőri intézkedéshez segítséget nyújtó és ennek során tettlegességet tanúsító rendőr cselekménye a bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekményének minősül [BH 1985.8.].
Bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában
Btk. 302. § (1) Az a közfeladatot ellátó személy, aki közfeladatának ellátása során mást tettleg bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt csoportosan követik el.
(3) Aki bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésének körülményeit a vádirat benyújtásáig a hatóság előtt feltárja.
Hivatali visszaélés
Btk. 305. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen
a) hivatali kötelességét megszegi,
b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy
c) hivatali helyzetével egyébként visszaél,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A bírói gyakorlatból
A rendőr mint jogalkalmazó mindig egy törvényi mandátum alapján cselekszik. Intézkedéseinek mandátumai (diszkrecionális) nem azt jelentik, hogy a törvényi mandátumán kívül személyes célból cselekszik. A hivatali visszaélés törvényi tényállása egyértelműen rögzíti, miszerint a hivatalos személy azzal a célzattal követi el a bűncselekményt, hogy jogtalan előnyt szerezzen, vagy jogtalan hátrányt okozzon. A következetes bírói gyakorlat szerint minden olyan előny jogtalan, ami a kedvezményezettre nézve bárminemű könnyebbséget (vö.: vesztegetés), az azzal sújtott számára bárminemű nehézséget jelent [BH 2021.298.; Kúria Bfv.III.629/2020.].
A felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vád alól – tévedés címén – történt felmentés törvénysértő, ha az ítéleti tényállásból kitűnően a terhelt arra vette rá a rendőrtiszt férjét, hogy magánérdekből – tényleges szolgálati ok nélkül – neki adatot szerezzen meg a közúti közlekedési nyilvántartásból [BH 2013.173.].
A hivatali visszaélés bűntettét a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve követi el az a rendőr, aki azért, hogy feljelentése eredményeként indult nyomozás adatairól tájékozódjon, magáncélból belép a rendőrség bűnüldözési adatkezelési rendszerébe és az ügy adataiba betekint, függetlenül attól, hogy az így megszerzett adatokhoz a nyomozás befejezését követően törvényesen is hozzáférhetett volna [BH 2014.360.].
Jogellenes fogvatartás
Btk. 304. § (1) Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást személyi szabadságától jogellenesen megfoszt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogellenes fogvatartást
a) aljas indokból vagy célból,
b) a sértett sanyargatásával vagy
c) súlyos következményt okozva
követik el.
A bírói gyakorlatból
Nyomozati szakban a bíróságnak (a nyomozási bírónak) nincs lehetősége sem az őrizet elrendelésére, sem annak megszüntetésére. A nyomozási bírónak így nem feladata az őrizet megszűnésének megállapítása sem, tekintettel arra is, hogy az őrizet a hetvenkét óra elteltével a törvény erejénél fogva megszűnik és a gyanúsítottat – amennyiben előzetes letartóztatását a bíróság nem rendeli el – azonnal és minden külön intézkedés nélkül szabadlábra kell helyezni; a szabadlábra helyezés elmaradásának következményei nem terhelik a nyomozási bírót [BH 2016.138.].
Közfeladati helyzettel visszaélés
Btk. 306. § Az a közfeladatot ellátó személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen
a) közfeladattal kapcsolatos kötelességét megszegi,
b) közfeladattal kapcsolatos jogkörét túllépi, vagy
c) közfeladati helyzetével egyébként visszaél,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Új tényállásként tartalmazza a törvény a közfeladati helyzettel visszaélést, amelynek a törvény indokolása szerint az a célja, hogy a közfeladatot ellátó személyek a feladatuk ellátása érdekében rájuk ruházott jogosítványaikat minden esetben rendeltetésszerűen gyakorolják és a rendeltetésellenes magatartások büntetőjogi értékelést is nyerjenek.
A bűncselekmény alanya tettesként csak közfeladatot ellátó személy lehet.
(forrás: Magyar Büntetőjog I-IV. – új Btk. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2022. március 1.)