- A GAZDÁLKODÁS RENDJÉT SÉRTŐ BŰNCSELEKMÉNYEK
- Mi minősül tartozás fedezetének elvonásának?
Btk. 405. § (1) Aki írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyont részben vagy egészben elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Súlyosabban minősülő esetek
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyonra követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre követik el.
(4) Tartozás fedezetének elvonása miatt az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlíti.
Mi az elkövetési magatartás?
Aki írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyont részben vagy egészben elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, elköveti ezt a bűncselekményt.
A tényállás (2) bekezdése ugyanezt az elkövetési magatartást súlyosabban rendeli büntetni, ha azt gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyonra követik el.
Nem csupán a már megalakult vállalkozás működése során keletkezhet a tartozás, hanem a vállalkozás beindítása, létrehozása, bővítése, fejlesztése, korszerűsítése kapcsán, sőt a rendes gazdálkodás menetében bekövetkezett veszteségek mérséklése során is. A bűncselekmény mindkét fordulata kizárólag az írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyon elvonásával valósulhat meg. Közömbös azonban, hogy az írásos forma közokiratnak, teljes bizonyító erejű magánokiratnak, vagy csupán (egyszerű) magánokiratnak minősül.
A bűncselekmény mindkét alakzata a tartozás fedezetéül lekötött vagyonra követhető el. A rendes gazdálkodás keretében az adós vagyona általánosságban nem szolgál a hitelezők kielégítésére. Ilyen rendelkezés csak csődhelyzetben (a felszámolás elrendelése után) található jogunkban.
Az új Btk. változtatásai a bűncselekményt illetően
Az új Btk. ebben a tényállásban vonta össze a nemrégiben a hitelsértés bűncselekményi tényállásában büntetni rendelt magatartást is. Mindez átfogalmazott tartalommal az (1) bekezdésben szerepel. Az összevonás indoka a részben hasonló tényállási elemek mellett az volt, hogy a két tényállás alapján védendő jogi érdek a hitelekből, kölcsönökből, vállalkozási, stb. szerződésekből származó tartozások hitelezőinek kiemelt büntetőjogi védelme azonos volt.
Az új Btk.-hoz fűzött indokolás szerint a tényállás (1) bekezdése tulajdonképpen magánszemély adós esetében valósulhat meg. Ezzel szemben a (2) bekezdésben a gazdasági tevékenységből eredő tartozás fedezetéül szolgáló lekötött vagyon elvonását büntetni rendeli, amely esetben főszabály szerint gazdálkodó szervezetek a hitelügylet adósai.
Mi a bűncselekmény elkövetési tárgya?
A bűncselekmény elkövetési tárgya az írásbeli szerződés által fennálló követelés fedezetéül szolgáló – azaz szerződéssel ilyen módon lekötött – vagyon, függetlenül attól, hogy az elkövető vagy más tulajdonában áll-e, ingó vagy ingatlan vagyonnak minősül.
A tartozás fedezetéül szolgáló vagyon elvonása magában foglal minden olyan magatartást, amelynek eredményeként a hitelező az esedékesség időpontjában – akár csak időlegesen, akár csak részlegesen, de – nem tud hozzájutni a fedezetül szolgáló vagyonhoz. Mindez lehet akár a fedezet eltulajdonítása, zálogba adása, illetőleg más módon történő megterhelése, eladása, eltitkolása, elrejtése, megsemmisítése, megrongálása, stb .
Milyen esetben válik a bűncselekmény befejezetté?
A bűncselekmény kizárólag abban az esetben válik befejezetté, ha az elkövetési magatartásokkal okozati összefüggésben a tartozás kiegyenlítése – részben vagy egészben – meghiúsul. Egészében meghiúsul a tartozás kiegyenlítése, ha a fedezetül szolgáló vagyon elvonásával okozati összefüggésben a tartozás semmiképpen sem elégíthető ki. Míg részlegesen, ha – bár nem teljes összegben, de – részben kielégíthető, továbbá ha a tartozás kiegyenlítése az esedékesség időpontjában csupán átmenetileg ütközik akadályba.
Súlyosabban minősül a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyon elvonása. Amennyiben azt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre követik el.
Tekintettel a hitelezői érdekek védelmének fontosságára, ha bármelyik alakzat elkövetője – vagy rá tekintettel bármely más harmadik személy – a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlíti, a bűncselekmény miatt nem büntethető.
Elhatárolása a bűncselekménynek más bűncselekményektől
Elhatárolás a csődbűncselekménytől (Btk. 404. §)
A tartozás fedezetének elvonása és a csődbűncselekmény elhatárolásának az igénye akkor merül fel, ha mindkét tényállás maradéktalanul megvalósul. Tehát, ha az elkövető az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelenné válását a fedezetül lekötött vagyon elvonásával idézi elő. Vagyis a már fizetésképtelen adós tartozásának fedezetéül külön lekötött vagyont vonja el. Amennyiben ezzel a hitelezők igényeinek kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, csak a csődbűncselekmény állapítható meg. A tartozás fedezetének elvonása a csődbűncselekmény másik alakzataival sem kerülhet valóságos alaki halmazatba.
Elhatárolás a csalástól (Btk. 373. §)
A csalás bűncselekménye további tényállási elemeket is tartalmaz. Megállapításához szükséges a csalárd elkövetés, a megtévesztési szándék a szerződés megkötésekor. Továbbá, hogy a jogtalan haszonszerzési célzat a szerződés megkötésekor a kár okozására kiterjedő szándékkal társuljon. Ha már a szerződés megkötése – s ennek keretében a fedezet biztosítása – körében megállapítható a csalás valamennyi tényállási eleme, akkor a kár – és a hitelezői érdeksérelem – ezzel okozati összefüggésben következik be. A bekövetkezett vagyoni sérelmet nem fokozza, ha az elkövető később további – esetleg a 404. § tényállásába illeszkedő – magatartást tanúsít.
Nem ez a bűncselekmény, ellenben csalás valósul meg akkor, ha már a tartozás keletkezésekor nem állt az elkövető szándékában annak kiegyenlítése. Továbbá, ha a bűncselekmény egyéb tényállási elemei is realizálódnak. Például: jogtalan haszonszerzési célzat, kár.
(forrás: Magyar Büntetőjog I-IV. – új Btk. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2022. március 1., www.magyarorszag.hu)