Rendkívüli jogorvoslati eljárások büntetőügyekben
A büntetőjogi felelősséget elbíráló jogerős ügydöntő határozat kötelező erejű és rendes eljárásban megváltoztathatatlan, a benne foglaltakat közokirati erővel bizonyítja. Alkotmányos alapjog azonban, hogy az ilyen kötőerővel bíró döntésekkel szemben – bár a rendes perorvoslatnál jóval szűkebb körben – az esetleges hibák orvoslására a perjog lehetőséget teremtsen.
Az ilyen határozatok ténybeli hibái perújítási eljárásban. Az esetleges súlyos jogi hibák pedig felülvizsgálati eljárásban vagy a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítvánnyal küszöbölhetőek ki. Ez utóbbi két eljárás lefolytatására kizárólag a Kúria, mint legfőbb bírói szerv jogosult.
A felülvizsgálat
A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amelynek a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye. Ilyen a bűnösséget megállapító és a felmentő ítélet, valamint az eljárást megszüntető végzés.
Büntetőügyben a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak nem feltétele a rendes jogorvoslati eljárás kimerítése.
A felülvizsgálat okai
Felülvizsgálati eljárásnak a törvényben meghatározott szűk körben van helye:
- a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt,
- feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés esetén, valamint
- Az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv (pl. Emberi Jogok Európai Bírósága) határozata alapján,
- a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében (BHGY) közzétett határozatától való eltérés esetén felülvizsgálati indítvány akkor terjeszthető elő ilyen jogcímen, ha az eltérés a következőkben kifejtett büntető anyagi jog szabályainak megsértését, vagy az ugyancsak lentebb meghatározott eljárási szabálysértést eredményezett. Megjegyzendő, hogy ez a felülvizsgálati ok azon ügyekben érvényesíthető, amelyekben a bíróság az ügydöntő határozatát 2020. július 1-jén vagy azt követően hozta meg.
A felülvizsgálati okok körét a törvény taxatív felsorolása tartalmazza, ezen okok köre jogértelmezés útján sem bővíthető.
A felülvizsgálat korlátai
Nincs helye felülvizsgálatnak:
- a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt a harmadfokú bíróság jogerős ügydöntő határozatának rendelkezése, illetve része ellen
- a Kúria jogegységi eljárása alapján, felülvizsgálat során vagy a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozata ellen,
- ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható,
Az indítvány benyújtására jogosultak
– a terhelt terhére az ügyészség a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül, míg
– a terhelt javára – időkorlát nélkül – az ügyészség, a terhelt, a védő, a terhelt törvényes képviselője, a kényszergyógykezelés elrendelése ellen a terhelt házastársa vagy élettársa, a terhelt halála után pedig egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa.
Az indítvány benyújtását az sem zárja ki, hogy a terhelt büntetését végrehajtották, vagy a terhelt büntethetősége megszűnt.
Minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, és felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal is csak egyszer nyújtható be.
A felülvizsgálati eljárás során hozott határozat
A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályában fenntartja. Ha a támadott határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt.
A Kúria a támadott határozatot megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz. Ha az alapügyben a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt állapította meg a terhelt bűnösségét, vagy rendelte el kényszergyógykezelését, a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályának megsértése miatt szabott ki törvénysértő büntetést, alkalmazott törvénysértő intézkedést, anyagi jogszabályban foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását, vagy a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg a határozatát. A terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány esetén a megtámadott határozatot a terhelt javára is megváltoztathatja.
A Kúria a támadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra utasítja. Ha a terhelt felmentésére vagy az eljárás megszüntetésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor, ha a törvénynek megfelelő határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges, illetve a nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján indult felülvizsgálat esetén a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződésnek megfelelő határozat meghozatalához az eljárás megismétlése szükséges.
A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi. Az eljárást megszünteti, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra utasítja, illetve az ügyiratokat az ügyészségnek megküldi, ha az alapügyben a bíróság a jogerős ügydöntő határozatát eljárási szabálysértéssel hozta meg.
Továbbá
Ha a Kúria a bíróságot új eljárásra utasítja. A hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad.
A Kúria a másod-, illetve harmadfokú bíróságot utasítja új eljárásra, ha a felülvizsgálat oka a másod-, illetve harmadfokú bíróság eljárásában merült fel, vagy a törvénynek megfelelő határozat a másod-, illetve harmadfokú bíróság eljárásának megismétlésével is meghozható.
Ha a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a terhelt fogva van, a fogva tartás kérdésében határoz.
A felülvizsgálati eljárás során felmerült bűnügyi költséget, ideértve a felülvizsgálati indítvány megfogalmazására kirendelt védő díját is, a felülvizsgálati indítvány elutasítása esetén – az ügyészség által kezdeményezett felülvizsgálat esetét kivéve – az indítvány előterjesztője viseli. Más esetekben pedig az állam.
A felülvizsgálati indítvány elintézése után a Kúria kézbesíti a határozatát a jogosultak részére. az ügy iratait pedig visszaküldi a felterjesztő bíróságnak vagy a megismételt eljárásra utasított bíróságnak.
Jogorvoslat a törvényesség érdekében
Kizárólag a legfőbb ügyész, határidő nélkül, a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelenthet be a bíróság törvénysértő jogerős ügydöntő határozata és végleges nem ügydöntő végzése ellen.
A Legfőbb Ügyész indítványát a Kúria tanácsülésen bírálja el 2020. december 31. napjáig a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 212. § (3) bekezdése alapján, kivéve, ha nyilvános ülés tartását az eljáró tanács elnöke szükségesnek tartja. A nyilvános ülésről a legfőbb ügyészt, a terheltet és védőjét értesíti. A nyilvános ülés a legfőbb ügyésznek vagy képviselőjének a távollétében nem tartható meg. Ha az alapügyben a terheltnek nem volt védője, a Kúria a terhelt részére védőt rendel ki. Az indítványra a terhelt és a védő is észrevételeket tehet.
A nyilvános ülésen az Kúria röviden ismerteti az ügy iratait, az indítvány előterjesztőjét követően a védő majd a terhelt felszólalhat és – az eljárás jellegéhez képest – indítványokat tehet.
Nincs helye a jogorvoslat bejelentésének, ha a támadott határozatot a Kúria hozta, továbbá ha a törvénysértés perújítás, felülvizsgálat vagy egyszerűsített felülvizsgálati eljárás útján orvosolható. A törvényben kizárt jogorvoslati indítványt a Kúria végzéssel elutasítja.
Ha a Kúria a jogorvoslatot alaposnak találja, ítéletében határoz és megállapítja, hogy a sérelmezett határozat törvénysértő, szükség esetén pedig a terheltet felmentheti, a kényszergyógykezelését mellőzheti, az eljárást megszüntetheti, enyhébb büntetést szabhat ki, vagy enyhébb intézkedést alkalmazhat, illetve ilyen határozat meghozatala érdekében a sérelmezett határozatot hatályon kívül helyezheti, és szükség esetén az eljárt bíróságot új eljárásra utasíthatja.
(forrás: https://www.kuria-birosag.hu/hu/rendkivuli-jogorvoslati-eljarasok-buntetougyekben)