Az ügydöntő határozatok
Az első fokú bíróság ügydöntő határozata azt jelenti, hogy a bíróság a maga részéről az ügy érdemében döntött és határozatot hozott. Ez kétféle formát ölthet: egyrészt ítélet és másrészt végzés.
A bíróság a vádról ítélettel határoz abban az esetben, ha a vádlottat bűnösnek mondja ki vagy az ellene emelt vád alól felmenti,. Végzést hoz viszont a bíróság, ha a vádlottal szemben indított büntető eljárást a törvényben felsorolt okok valamelyikére hivatkozással megszünteti.
A bűnösséget megállapító ítélet meghozatalára abban az esetben kerül sor, ha a bíróság megállapítja, hogy a vádlott bűncselekményt követett el. Azért vagy büntetést szab ki, vagy a vádlottat próbára bocsátja, számára jóvátételi munkát ír elő vagy megrovásban részesíti. De ítélettel zárja le az ügyet akkor is, ha a bíróság a büntetés kiszabását mellőzi.
A felmentő ítélet
A bíróság felmentő ítéletet hoz abban az esetben, ha a vádlottat a vád alól felmenti, illetve ha a büntetőeljárást nem lehet megszüntetni. Ezekben az esetekben a felmentés jogcíme közömbös abból a szempontból, hogy a vádlott felmentésére bizonyítottság vagy bűncselekmény hiánya miatt került sor.
Abban az esetben, ha a bíróság a vádlottat büntethetőséget kizáró vagy megszüntető okból mentette fel, úgy a felmentő ítéletében – amennyiben annak a Btk-ban írt feltételei fennállnak- elkobzást, vagyonelkobzást alkalmazhat vagy elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét is elrendelheti. Ha a kóros elmeállapota miatt felmentett vádlott kényszergyógykezelésének feltételei megvannak, a bíróság elrendeli a vádlott kényszergyógykezelését.
Az eljárást megszüntető végzés
A bíróság eljárást megszüntető végzést hoz abban az esetben, ha a vádlott halála, elévülés vagy kegyelem miatt nem büntethető. Ugyancsak megszünteti az eljárást, ha a megindításához szükséges magánindítvány, feljelentés vagy kívánat hiányzott. Azt nem pótolták vagy már nem pótolható. Ha a cselekményt jogerősen elbírálták, a vád nem volt törvényes, vagy a törvényes vádat az ügyész elejtette és pótmagánvádnak sincs helye. Továbbá tevékeny megbánás esetén és büntethetőséget megszüntető egyéb ok fennállta esetén. Végül pedig ha az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti konzultációs eljárás eredménye szerint a büntetőeljárást az Európai Unió másik tagállama folytatja le.
A bíróság a büntetőeljárást egyes cselekményekkel kapcsolatosan is megszüntetheti abban az esetben, ha arra a felismerésre jut, hogy a vád tárgyává tett jelentősebb súlyú bűncselekmények mellett a felelősségre vonás szempontjából ezen cselekményeknek nincs meghatározó jelentősége.
A polgári jogi igény
A bíróság az ügydöntő határozatában a bejelentett polgári jogi igényeket lehetőség szerint érdemben bírálja el. Vagyis vagy helyt ad a kérelemnek vagy elutasítja.
Akkor, ha az eljárást a polgári jogi igény elbírálása jelentősen késleltetné, valamint a vádlott felmentése esetén, vagy ha az indítványnak a büntetőeljárásban való érdemi elbírálását más körülmény kizárja, a bíróság a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra is utasíthatja. Ez azt jelenti, hogy az igényről nem a büntető bíróság, hanem a polgári bíróság (vagy esetleg más szerv) dönt külön eljárásban.
A szülői felügyeleti jog megszüntetése
A bíróság az ügyész indítványára a vádlott szülői felügyeleti jogát megszünteti. Abban az esetben, ha a vádlottat saját gyermeke sérelmére elkövetett szándékos bűncselekményben mondta ki bűnösnek és ennek a családjogi feltételei fennállnak. Akkor, ha e feltételek nem állnak fenn, a bíróság az indítványt elutasítja. Továbbá a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti igény érvényesítését ugyancsak egyéb törvényes útra utasíthatja.
A szabálysértés
A bíróság a tárgyalás eredményéhez képest szabálysértési cselekményeket is elbírálhat akkor, ha a bizonyítás alapján megállapította, hogy a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény, hanem szabálysértés. Emiatt a bűncselekmény miatt emelt vád alól fel kell menteni a vádlottat. Ugyanakkor lehetősége van a bíróságnak arra, hogy megállapítsa, hogy az adott cselekmény szabálysértés.
A bűnügyi költség
Az elsőfokú bíróság érdemi határozatában rendelkezik a bűnügyi költségről, amelyet főszabály szerint a bűnösnek kimondott vádlottnak kell viselnie. Ezzel szemben a vádlott felmentése esetén a bűnügyi költséget az állam viseli.
Az állam viseli ezen túlmenően azokat a bűnügyi költségeket is, amelyeknek a viselésére a vádlott nem kötelezhető. Ilyen többek között az, amikor hallássérült, beszédfogyatékos, vak, illetőleg a magyar nyelvet nem ismeri. Vagy az eljárás során regionális vagy nemzetiségi nyelvét használta és ebből az okból kifolyólag tolmács igénybevétele vált szükségessé.
(forrás: www.magyarorszag.hu)