A bíróság elé állítás
Általában a közrendet, közbiztonságot, a személyi és vagyonbiztonságot sértő, vagy veszélyeztető bűncselekmények (garázdaság, rendbontás) ügyében az ügyész többnyire egy gyorsított és egyszerűsített eljárási formát választ. A terheltet bíróság elé állítja.
Az ügyész a terheltet a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított harminc napon belül állíthatja bíróság elé, ha
- a bűncselekményre a törvény legfeljebb nyolcévi szabadságvesztés büntetést rendel,
- az ügy megítélése egyszerű,
- a bizonyítékok rendelkezésre állnak, és
- a terhelt a bűncselekmény elkövetését beismerte.
A bíróság elé állítás menete
A fenti 1-3 pontban meghatározott feltételek fennállása mellett, tettenérés esetén az ügyész a terheltet a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított harminc napon belül bíróság elé kell, hogy állítsa.
A tettenérés akkor állapítható meg aggálytalanul, ha a terhelt szemtanú jelenlétében valósította meg a bűncselekmény törvényi tényállását. Tettenérésnek minősül az az eset is, amikor az elkövetőt üldözés során, illetőleg a helyszínről való távozás közben fogták el. A beismerés a bűncselekményt megvalósító tények előadását jelenti, de nem kell hogy szükségszerűen párosuljon a bűnösség elismerésével.
A vád előterjesztése után a bíróság az iratokat az ügyésznek visszaküldi, ha a gyanúsított kihallgatásától a bíróság elé állításig több mint harminc nap telt el. A bűncselekményre a törvény nyolcévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel vagy a bizonyítási eszközök nem állnak rendelkezésre.
Ha az ügyész a vádlottat a nyomozó hatóság közreműködésével (vagy egyéb módon) a bíróság elé állítja, a védőt rövid úton megidézi, és biztosítja, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak. Gondoskodik továbbá arról, hogy a tárgyaláson jelen legyenek, akiknek a részvétele kötelező, illetve jelen lehessenek, akiknek a részvétele nem kötelező. A bírósági tárgyaláson a védő részvétele kötelező.
A bíróság elé állítás előtt elrendelt személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés a bíróság elé állítás napján tartott tárgyalás befejezéséig tart. Ha a bíróság elé állítás feltételei fennállnak, az őrizetbe vétel bíróság elé állítás céljából is elrendelhető. Az őrizet legfeljebb hetvenkét óráig tarthat. Ha a bíróság az iratokat az ügyészhez visszaküldi, az ügyész indítványára az általános szabályok szerint határoz a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedésekről.
Eltérések a rendes eljárástól
Formálisan ugyanebben az egyszerűsített eljárásban is van nyomozás. De a bíróság elé állításra rendelkezésre álló törvényi határidő a klasszikus nyomozás lefolytatását nem teszi lehetővé. Amennyiben az ügyész úgy látja, hogy a bíróság elé állítás feltételei fennállnak, közli a gyanúsítottal, hogy milyen bűncselekmény miatt, milyen bizonyítékok alapján állítja bíróság elé. Ez lényegében a vádirat. Illetve vádindítvány kézbesítésének aktusát helyettesíti. Ha a gyanúsítottnak nincs védője, védőt rendel ki számára. Egyben gondoskodik arról, hogy a védő az ügyet megismerhesse. Az őrizetben lévő gyanúsítottal a tárgyalás előtt beszélhessen.
A vádlottat és a tanút a tanács elnöke hallgatja ki. Nincs akadálya annak, hogy a bíróság által is felvehető hiányzó bizonyítékok miatt a bíró a tárgyalást elnapolja. Ha azonban kutatni kell a bizonyítékokat, akkor az iratok ügyészhez történő visszaküldésének van helye.
(forrás: www.magyarorszag.hu)