Csalás
Btk. 373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás kisebb kárt okoz, vagy
b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást
ba) bűnszövetségben,
bb) közveszély színhelyén,
bc) üzletszerűen,
bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve
követik el.
Súlyosabban minősülő esetek
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás nagyobb kárt okoz, vagy
b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás jelentős kárt okoz,
b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el, vagy
c) a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva
korlátozottan képes személy sérelmére követik el.
Legsúlyosabban minősülő esetek
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen nagy kárt okoz, vagy
b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy
b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.
(7) E § alkalmazása szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is.
A csalás
Csalást az valósít meg, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz.
A csalás jogi tárgya a vagyoni jogosultságok köre, hisz bármelyik sérülhet, ha a bűncselekmény elkövetője a passzív alanyt tévedésbe ejti.
Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
Mi a csalás elkövetési magatartása?
A cselekmény elkövetési magatartása a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás. A tévedés lényege, hogy a passzív alany tudatában nem az objektív valóság tükröződik vissza, vagy a valóság nem teljesen tükröződik vissza.
A két elkövetési magatartás közötti leglényegesebb különbség:
- a tévedésbe ejtés egy aktív magatartás; ebben az esetben az elkövető hozza létre a valóságnak nem megfelelő képzeteket a passzív alany tudatában;
- a tévedésben tartás esetén az elkövető magatartásától teljesen függetlenül már kialakultak a téves elképzelések, amelyeket az elkövető felismer, azonban valótlanságukról a passzív alanyt nem világosítja fel.
így a tévedésben tartás elsősorban mulasztással valósul meg. Vannak olyan esetek, amikor a passzív alany felvilágosítása – szerződéses viszony vagy egyéb erkölcsi, etikai követelmények, a jóhiszeműség, a tisztesség elve alapján – kötelező lenne.
Ki a csalás passzív alanya?
A bűncselekmény passzív alanya az a személy lesz, akit megtévesztenek. Lényeges, hogy e személy nem minden esetben azonos a sértettel, akinél a kár keletkezik; előfordulhat olyan, hogy a kettő elválik egymástól. Tehát ha az elkövető pénzszerzés titkolt céljából a tulajdonos testvérének elmondja, hogy a tulajdonos neki ígérte a biciklit, és ennek hatására a testvér azt kölcsönadja, amelyet az elkövető utóbb rövid úton értékesít, a cselekmény passzív alanya a megtévesztett személy – a tulajdonos testvére -, míg sértettje a kár elszenvedője, vagyis a tulajdonos lesz.
Mi a kár fogalma?
A csalás csak akkor befejezett, ha a tévedésbe ejtő vagy tévedésben tartó magatartás hatására a passzív alany olyan vagyonjogi rendelkezést tesz, melynek eredményeképpen akár nála, akár tőle elkülönülten a sértettnél kár keletkezik. A konkrét vagyonjogi rendelkezés többféle lehet, ugyanis irányulhat valamely pénzösszeg kifizetésére, tárgy vagy dolog átadására, vagy akár az elkövető tartozásának elengedésére is.
A kár büntetőjogi fogalma főszabály alapján eltér a polgári jogban használatostól. A törvény szerint ez a fogalom – ha az új Btk. eltérően nem rendelkezik – a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés, vagyis nem foglalja magában az elmaradt hasznot vagy az elmaradt vagyoni előnyt. Ugyanakkor az új Btk. kifejezetten a csalás vonatkozásában oly módon rendelkezik, hogy a kár fogalma alatt az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is érteni szükséges. A törvény indokolása szerint ezáltal az új rendelkezéssel az volt a jogalkotó célja, hogy így büntethetővé váljanak azok a cselekmények, amelyek a csalás tényállási elemeit megvalósítják, azonban az eredmény nem kifejezetten kárként, hanem összegszerűen meghatározható elmaradt vagyoni előnyként jelenik meg (pl . szállodai szoba fizetés nélküli igénybe vétele, fizetés nélküli lakásbérlések).
Lényeges feltétel, hogy a cselekmény egyes elemei között fennálljon az okozatosság: az elkövető megtévesztő vagy tévedésben tartó magatartásának hatására – azzal okozati összefüggésben – a passzív alany vagyonjogi rendelkezést tegyen, melynek eredményeként – azzal okozati összefüggésben – kár keletkezzen a sértettnél.
Mi a csalás célzata?
A megtévesztő vagy tévedésben tartó magatartás tanúsítására az elkövetőt a jogtalan haszonszerzés célzata indítja. Ennek a célzatnak már a cselekmény megkezdése előtt fenn kell állnia. A megtévesztő magatartást ugyancsak motiválhatja egy korábbi cselekmény leplezése. Tehát ha az elkövető által a rábízott idegen dolog vagy vagyon vonatkozásában elkövetett sikkasztás vagy hűtlen kezelés eredményeként kár vagy hiány keletkezik, és ezt – vagy ennek pontos mértékét – próbálja a tulajdonos irányában utóbbi megtévesztésével eltitkolni, terhére a csalás már nem állapítható meg. Célja ekkor nem a haszonszerzés – az már korábbi magatartásai eredményeként létrejött -, hanem a kártérítési kötelezettség alóli kibúvás. Fennáll ugyanakkor a haszonszerzési célzat, ha teljes mértékben tőle függetlenül következik be a kár, hiány vagy vagyoni hátrány, és e tekintetben őt – vagy jogszabály, vagy a rá vonatkozó szerződéses viszony alapján – megtérítési vagy kártérítési kötelezettség terheli, és ezt elkerülendő tanúsítja utóbb a félrevezető, megtévesztő magatartást.
A bűncselekmény rendbelisége a sértettek számához igazodik.
A csalás súlyosabban minősülő esetei
A csalás szempontjából súlyosabban minősül a cselekmény, ha bűnszövetségben, közveszély színhelyén vagy üzletszerűen követik el. A minősítés szempontjából itt is jelentőséggel bír az okozott kár nagysága. E tekintetben a lopásnál leírtak mérvadóak.
Az új Btk. alapján bűncselekmény és nem szabálysértés valósul meg akkor, ha a szabálysértési értékhatárra elkövetett csalást jótékony célú adománygyűjtést színlelve valósítják meg, illetve új minősített eset 2013. július 1-jétől, ha a – különösen nagy kárnál kisebb értékre elkövetett – csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.
A csalás elhatárolása más bűncselekményektől
Az új Btk. számos speciális csalási vagy csalásszerű magatartást önálló tényállásban rendel büntetni, ezek megvalósulásakor értelemszerűen ezeket a speciális tényállásokat valósítja meg az elkövető és nem a csalás tényállását. Ezek a költségvetési csalás, a tőkebefektetési csalás, a 2013. január 1-jétől önálló tényállásként szabályozott információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, illetve a szintén új tényállásként megjelenő gazdasági csalás. Kiemelendő, hogy a törvény az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás keretén belül bünteti azt az esetet, amikor valaki hamis, hamisított illetve jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználásával vagy az ilyen eszközzel való fizetés elfogadásával okoz kárt.
A gazdasági csalást az követi el, aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezáltal vagyoni hátrányt okoz. A törvényjavaslat indokolása szerint ez utóbbi tényállás létrehozásának az volt főként az oka, hogy a gyakorlatban többször is előfordult az, hogy jellemzően állami tulajdonú gazdasági társaságok vezetői olyan tevékenységet végeztek, amely a gazdasági társaságnak milliárdos kárt okozott. Természetes személy megtévesztésének hiányában a csalás ezen esetekben nem volt megállapítható, holott magát a gazdasági társaságot, valamint annak szerveit tévedésbe ejtették. A hűtlen kezelés törvényi tényállása pedig nem értékelte megfelelően ezen cselekmények legfőbb jellegzetességét, vagyis a megtévesztő magatartást.
Halmazati kérdések
A csalás a költségvetési csalással vagy a pénzhamisítással, tehát azokkal a bűncselekményekkel, amelyek lényegüket tekintve hasonlatosak a csaláshoz, ritkán kerülhet halmazatba. Tehát abban az esetben, ha valaki az adózási kötelezettsége alól oly módon bújik ki, hogy megtéveszti az adóhatóságot jövedelme tekintetében, akkor költségvetési csalást valósít meg.
Ha az elkövető magánokiratot hamisít vagy már létező magánokirat tartalmát hamisítja meg annak érdekében, hogy a csalást végre tudja hajtani, akkor a csalás mellett halmazatban felel ezért a további cselekményért is.
A csalásnak szabálysértési alakzata is létezik. Ha a csalással okozott kár összege nem haladja meg az ötvenezer forintot, az elkövető nem bűncselekményért, hanem szabálysértésért felel, kivéve a fent írt minősített esetek körébe tartozó elkövetési módokat.
Magánindítvány, tevékeny megbánás
Speciális szabály, hogy ha a csalás sértettje az elkövető hozzátartozója, abban az esetben a bűncselekmény kizárólag magánindítványra büntethető, kivéve ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka. Ez esetben a sértett dönti el, hogy a történteket a büntető igazságszolgáltatás elé kívánja-e vinni.
Nagyon fontos szabály, hogy az elkövető nem büntethető vagy büntetése korlátlanul enyhíthető akkor, ha a csalás elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárásban a sértett által elfogadott módon és mértékben az azzal okozott sérelmet jóvátette.
Mit tudhat meg a konzultáció keretében?
Az első találkozáskor egy órás személyre szabott tájékoztatást nyújtok a büntetőeljárás során Önt megillető jogokról, kötelességeiről, lehetőségeiről. A konzultációt követően lesz olyan helyzetben, hogy szabadon eldönthesse, hogy igénybe kívánja-e venni büntetőjogi segítségem.
(forrás: www.magyarorszag.hu)