A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás olyan különeljárás, amelynek az a célja, hogy az egyszerűbb megítélésű, kisebb súlyú bűncselekmények esetén mellőzni lehessen az időigényesebb eljárási szabályokat. A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás részletes szabályait a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény C. Fejezete tartalmazza.
739. § (1) A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás esetén e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A büntetővégzés ügydöntő határozat. A büntetővégzésre – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A büntetővégzés meghozatalának feltételei
740. § (1) A bíróság az ügyészség indítványára vagy hivatalból háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén tárgyalás mellőzésével, az ügyiratok alapján büntetővégzést hoz, ha
a) az ügy megítélése egyszerű,
b) a vádlott szabadlábon van vagy más ügyben tartják fogva, és
c) a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető.
(2) A bíróság a büntetővégzésben
a) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, közérdekű munkát, pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitiltást, sportrendezvények látogatásától való eltiltást, kiutasítást szabhat ki,
b) katonával szemben lefokozást, szolgálati viszony megszüntetését, rendfokozatban visszavetést és a várakozási idő meghosszabbítását is kiszabhat, illetve
c) jóvátételi munkát, próbára bocsátást vagy megrovást alkalmazhat.
(3) A bíróság az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén is büntetővégzést hoz, ha
a) az (1) bekezdés a)-c) pontjában írt feltételek fennállnak és
b) a vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte.
A büntetővégzés meghozatala
741. § (1) A bíróság a büntetővégzést az ügy érkezését követő egy hónapon belül hozza meg.
(2) A bíróság a büntetővégzésben a 740. § (2) bekezdésében felsorolt büntetés kiszabása, illetve intézkedés alkalmazása mellett
a) pártfogó felügyeletet is alkalmazhat végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása, jóvátételi munka előírása vagy próbára bocsátás esetén,
b) elrendelhet elkobzást, vagyonelkobzást, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét,
c) a polgári jogi igénynek helyt adhat vagy a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasíthatja,
d) a próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezheti,
e) az ügyek egyesítéséről, elkülönítéséről, az eljárás felfüggesztéséről és az eljárás megszüntetéséről rendelkezhet.
(3) A büntetővégzés rendelkező részének tartalmaznia kell
a) az 561. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint
b) a 742. § és a 744. §-ban foglaltakra való figyelmeztetést.
(4) A büntetővégzés indokolása a megállapított tényállást, a vádra és a büntetővégzés feltételeinek fennállására való utalást, valamint az alkalmazott jogszabályok megjelölését tartalmazza.
(5) Ha a büntetővégzés meghozatalát az ügyészség indítványozta, a büntetővégzést bírósági titkár is meghozhatja.
Tárgyalás tartása iránti indítvány
742. § (1) A büntetővégzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
(2) Az ügyészség, a vádlott, a védő, a magánfél, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt a büntetővégzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását indítványozhatja.
(3) Ha a büntetővégzés meghozatalát az ügyészség indítványozta, az ügyészség nem indítványozhatja tárgyalás tartását azon az alapon, hogy a bíróság e Fejezet szerint járt el.
(4) A magánfél a polgári jogi igényt elbíráló rendelkezéssel, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt a büntetővégzés rá vonatkozó rendelkezésével kapcsolatban indítványozhatja tárgyalás tartását.
(5) A tárgyalás tartása iránti indítványnak a büntetővégzésben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtására, illetve az abban foglaltak teljesítésére – a 746. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel – halasztó hatálya van.
Az előkészítő ülés és a tárgyalás
743. § (1) Az ügyészség, a vádlott, a védő, a magánfél és az egyéb érdekelt tárgyalás tartása iránti indítványa alapján a bíróság a LXXVI. Fejezet szerint előkészítő ülést tart és az eljárást a 744-746. §-ban meghatározott kivételekkel a továbbiakban az általános szabályok szerint folytatja.
(2) Ha a büntetővégzést nem lehet szabályszerűen kézbesíteni, azt úgy kell tekinteni, mintha a vádlott tárgyalás tartása iránti indítványt terjesztett volna elő.
(3) A büntetővégzés kézbesítése esetén a 132. § (2) bekezdése és a 135. § (1) bekezdése nem alkalmazható.
744. § (1) A tárgyalás tartására irányuló indítványt az indítványozó az előkészítő ülés megkezdéséig visszavonhatja.
(2) A vádlott javára más által bejelentett tárgyalás tartása iránti indítványt az indítványozó csak a vádlott hozzájárulásával vonhatja vissza, e rendelkezés az ügyészség indítványára nem vonatkozik.
(3) A tárgyalás tartását indítványozó személynek az előkészítő ülésen való jelenléte kötelező. Ha az előkészítő ülésen nem jelenik meg és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem menti ki, úgy kell tekinteni, mint aki az indítványt visszavonta.
További szabályok
745. § (1) Az előkészítő ülés megkezdése előtt a bíróság nyilatkoztatja az indítványozót, hogy a tárgyalás tartása iránti indítványát fenntartja-e.
(2) Ha az előkészítő ülésen jelen lévő vádlott a védő tárgyalás tartása iránti indítványát fenntartja, a 744. § (3) bekezdése a védő távolmaradása esetén nem alkalmazható.
(3) A bíróság az indítványozót a tárgyalás tartása iránti indítvány kiegészítésére hívja fel, ha nem lehet megállapítani, hogy a büntetővégzést miért tartja sérelmesnek.
(4) Nem tekinthető a tárgyalás tartása iránti indítványnak, ha a vádlott vagy a védő kizárólag halasztás vagy részletfizetés engedélyezését, illetve a büntetővégzés kijavítását indítványozza.
746. § (1) Az előkészítő ülés megkezdése után a bíróság ismerteti a büntetővégzés és a tárgyalás tartása iránti indítvány lényegét.
(2)
(3) Ha a tárgyalás tartása iránti indítvány kizárólag a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezést sérelmezte, a bíróság e rendelkezést hatályon kívül helyezi, és a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja.
(4) A bíróság – a (3) bekezdés esetét kivéve – az előkészítő ülésen a büntetővégzést hatályon kívül helyezi. E végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
(5) A bíróság a vádlott terhére szóló indítvány hiányában akkor szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve alkalmazhat súlyosabb intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy lényegesen súlyosabb büntetést, intézkedés helyett büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni.
(forrás: www.magyarorszag.hu)