A GYERMEKEK ÉRDEKÉT SÉRTŐ BŰNCSELEKMÉNYEK
Kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása
Btk. 210. § (1) Aki a hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság kiszabását követően is önhibájából akadályozza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Nem büntethető az elkövető, ha a kapcsolattartást az elsőfokú ítélet meghozataláig megfelelően biztosítja, és az elmaradt kapcsolattartási formák pótlását megkezdi.
A törvény szerint önálló tényállás alapján az a – szintén a kiskorú veszélyeztetését jelentő – magatartás is büntetendő. Abban az esetben, ha hatósági határozat alapján elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását az ennek biztosítása érdekében kiszabott bírságot követően is önhibájából akadályozza az elkövető.
A törvényi tényállás jogszerű állapotot kíván kikényszeríteni, s ha az elkövető ennek eleget tesz, indokolt a felelősségre vonás alóli mentesülése. A törvény ezért a kapcsolattartás utólagos biztosítását büntethetőséget megszüntető okként határozza meg, aminek azonban az elsőfokú ítélet meghozataláig van jelentősége.
A kapcsolattartás megfelelő biztosítása azt jelenti, hogy a kapcsolattartás az eljárás alatt újból jogszerűvé, rendszeressé vált. A pótlás pedig valamely akadályozott, ennélfogva elmaradt kapcsolattartási formának eleget tevő magatartás megtörténte.
A bírói gyakorlatból
A kiskorúval való kapcsolattartás akadályozásának vétségét követi el és az önhiba hiányára, illetve tévedésre mint büntethetőséget kizáró okra eredményesen nem hivatkozhat az, aki – a gyámhatóság sorozatos bírságolása és többszöri elítélés ellenére – éveken át hétről hétre meghiúsítja a nála elhelyezett kiskorú gyermek különélő apjával a kapcsolattartást, mert a gyermeket az apjának egyetlen hétvégén sem engedi át. Ennek folytán pedig a gyermek és az apa közötti személyes kapcsolattartás egyetlen egy esetben sem történik meg. [BH 2019.4.94]
(forrás: Magyar Büntetőjog I-IV. – új Btk. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve: 2022. március 1., www.magyarorszag.hu)