Értelmező rendelkezések

A Büntető Törvénykönyvben használt legfontosabb fogalmak

A Büntető Törvénykönyvben használt legfontosabb fogalmakat az alábbiakban gyűjtöttük össze. Ezen fogalom meghatározások segítenek az egyes bűncselekmények minősítésében és értelmezésében.

Bűnszervezet

Bűnszervezetről abban az esetben beszélünk, ha

• legalább három személyből álló,
• hosszabb időre, hierarchikusan szervezett,
• konspiratívan működő csoport
• célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése;

Ennek a 4 fogalmi elemnek kell megvalósulnia ahhoz, hogy bűnszervezet jöjjön létre és azt is fontos tudni, hogy ez az egyik legsúlyosabb minősítő körülmény.

Bűnszövetség

Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.

Tehát minimum két személy szükséges, illetve több bűncselekmény kitervelése és az, hogy az egyik bűncselekmény elkövetését megkezdjék ahhoz, hogy a bűnszövetség, mint minősítő körülmény megállítható legyen.

Csoportosan

Csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt;

Erőszakos magatartás

Erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására;

Fegyveres elkövetés

Fegyveres elkövetésnek minősül, aki

1. a) működőképes lőfegyvert,
2. b) robbanóanyagot,
3. c) robbantószert,
4. d) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket

tart magánál, vagy a bűncselekményt az a)-d) pontban meghatározottak utánzatával fenyegetve követi el;

Felfegyverkezve

Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál;

Fenyegetés

Fenyegetés: eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen;

Hozzátartozó

Hozzátartozónak minősül:

1. a) az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa,
2. b) az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is),
3. c) a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa,
4. d) a házastárs, az élettárs,
5. e) a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére;

Információs rendszer

Információs rendszer: az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés, vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége;

Kár

Kár: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés;

Vagyoni hátrány

Vagyoni hátrány: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny;

Kábítószer

Kábítószernek minősül a 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet 1. mellékletében a kábítószerek 1. és 2., valamint 2. mellékletében a pszichotróp anyagok 1. és 2. jegyzékén szereplő anyag;

Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz

Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz és a forgatható utalvány, a kincstári kártya, az utazási csekk, a kifizetőt terhelő adó mellett vagy adómentesen adható, korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése céljából törvény alapján kibocsátott utalvány és a váltó, feltéve, hogy kivitelezése, kódolása vagy a rajta lévő aláírás folytán a másolás, a meghamisítás vagy a jogosulatlan felhasználás ellen védett;

Elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz

Elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz mellett a kincstári kártya és a személyi jövedelemadóról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott elektronikus utalvány, feltéve, hogy ezek információs rendszer útján kerülnek felhasználásra;

Közérdekű üzem

Közérdekű üzem:

1. a) a közmű,
2. b) a közösségi közlekedési üzem,
3. c) az elektronikus hírközlő hálózat,
4. d) az egyetemes postai szolgáltató közérdekű feladatainak teljesítése érdekében üzemeltetett logisztikai, pénzforgalmi és informatikai központok és üzemek,
5. e) a hadianyagot, haditechnikai eszközt termelő üzemet, energiát vagy üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem;

Nagy nyilvánosság

Nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek a sajtótermék, médiaszolgáltatás, sokszorosítás vagy elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján történő elkövetését is érteni kell;

Nyilvános rendezvény

Nyilvános rendezvénynek számít a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll;

Prostitúció

Prostitúciónak minősül a rendszeres haszonszerzés céljából történő szexuális cselekmény végzése;

Szexuális cselekmény

Szexuális cselekmény: a közösülés és minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul;

Üzletszerűen elkövetett bűncselekmény

Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik;

Védekezésre képtelen

Védekezésre képtelennek kell tekinteni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére;

Visszaeső

Visszaeső az, aki a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el;

Különös visszaeső

Különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el;

Többszörös visszaeső

Többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el;