- A KÖLTSÉGVETÉST KÁROSÍTÓ BŰNCSELEKMÉNYEK
- Mi minősül költségvetési csalásnak?
Btk. 396. § (1) Aki
a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,
b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy
c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,
és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, illetve
b) az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
Súlyosabban minősülő esetek
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
Súlyosabban minősülő esetek
(6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös
szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
(7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Korlátlan enyhítés
(8) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6) bekezdésében meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
Egyéb elkövetési magatartások
(9) E § alkalmazásában
a) költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését – ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell;
b) vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is.
Az új szabályozás
2012. január 1-jétől átalakult azoknak a cselekményeknek a büntetőjogi szabályozása, amelyek az állam felé fennálló befizetési kötelezettségekkel, illetve – leegyszerűsítve – állami támogatásnak minősülő pénzeszközökkel kapcsolatos visszaélésekre irányulnak. A jogalkotó célkitűzése az volt, hogy a költségvetési csalás, a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása. Továbbá a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés tényállásainak megalkotásával a tágan vett állami költségvetés védelmét jobban biztosító rendelkezések által a korábbi, túlzottan részletesnek minősített szabályozást felváltsa. Illetve megannyi jogalkalmazási anomáliára, problémára választ adjon és több szabályozási következetlenségeket helyrehozzon.
Az új tényállások az alábbi, nemrégiben hatályos tényállásokat, büntetendő magatartások szankcionálását hivatottak felváltani:
Bevételi oldalon: adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, visszaélés jövedékkel, csempészet, ÁFA-ra elkövetett csalás, valamint a csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár.
Kiadási oldalon: jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, illetve a csalás összes olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár.
Mi a költségvetési csalás tipikus elkövetési magatartása?
A tényállás legfontosabb esetköre szerint a költségvetési csalást az követi el, aki
költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz vagy a valós tényt elhallgatja,
a költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe,
a költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,
és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt idéz elő.
Az új Btk. az értelmező rendelkezésekben definiálja az elkövetési értékhatárt. Vagyis azt az összeget, amelyet el kell érnie a bűncselekmény által okozott vagyoni hátránynak a bűncselekmény megvalósulásához. Ez az összeg százezer forint. Az ennél kisebb vagyoni hátrányt előidéző megtévesztő magatartások nem valósítanak meg bűncselekményt. Kivéve, ha a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés tényállása valósul meg vagy adott esetben valamely szabálysértésnek (például vámszabálysértés) minősül az elkövető cselekménye.
Melyek lehetnek a bűncselekmény elkövetési tárgyai?
A tényállás egyrészt a “költségvetésbe történő befizetési kötelezettség” kifejezést alkalmazza. A tényállást megállapító törvényhez fűzött korábbi indokolásban ezzel kapcsolatban az szerepel, hogy ez a kifejezés nem korlátozódik a korábban hatályos tényállásokban jelenlévő adókra és az adó fogalma alá eső befizetési kötelezettségekre. Továbbá vámra, vámtartozás megfizetését szolgáló biztosítékra, nem közösségi adókra és díjakra, hanem ezeknél szélesebb fogalmi kört szándékozik felölelni a törvény. Ezért az indokolás alapján a befizetési kötelezettség fogalmába beletartoznak azok a magatartások is, amikor “az elkövető a költségvetéssel szemben fennálló egyéb egyoldalú (pl. bírságfizetési), továbbá kontraktuális kötelezettségéből származó befizetési kötelezettségének csalárd módon nem tesz eleget és ezzel okoz vagyoni hátrányt”.
A másik potenciális elkövetési tárgy a “költségvetésből származó pénzeszköz”. A tényállást megfogalmazó törvényhez fűzött korábbi indokolás szerint az új, általános jelentésű kifejezés alkalmazásával a jogalkotó célkitűzése az volt, hogy megszüntesse a korábban használt, “támogatások” kifejezésnek a gyakorlatban elterjedt szűkítő, “közvetlen, visszteher” nélküli támogatásként történő értelmezéséből fakadó kellemetlenségeket.
Melyek a bűncselekmény egyéb tényállási elemei?
A tévedésbe ejtés, tévedésben tartás, valótlan tartalmú nyilatkozat tétele vagy a valós tény elhallgatása a jellemző elkövetési magatartás. A megfogalmazás kellőképpen absztrakt ahhoz, hogy ezzel megannyi, a korábban a befizetési kötelezettségek teljesítését biztosító tényállás (adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, csempészet stb.) elkövetési magatartását magában foglalja.
A tényállás kimerítésének a követelménye, hogy az elkövetési tárgyak megsértése által az elkövető “egy vagy több költségvetésnek” okozzon vagyoni hátrányt. Az ehhez a tényálláshoz fűzött értelmező rendelkezés szerint költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését – ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz tekintetében elkövetett bűncselekmény vonatkozásában a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat ugyancsak érteni kell. Ezzel a megfogalmazással a jogalkotó célja az volt, hogy kezelje azt a problémát, amikor egy támogatás nem feltétlenül egy bizonyos költségvetésből származik. Vagy a befizetési kötelezettségek nem egy költségvetés tekintetében terhelik a befizetőt. Ez az alaptétel a problémát úgy oldja meg, hogy törvényi egységet teremt a máskülönben automatikus halmazatot képező bűncselekmények között. Ha tehát különböző költségvetéseket sért valakinek a magatartása.
A tényállásban eredményként a “vagyoni hátrány okozása” jelenik meg. A Btk. értelmező rendelkezései között szereplő általános vagyoni hátrány-fogalom alatt a vagyonban okozott kárt – ami a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenést takarja – és az elmaradt vagyoni előnyt szükséges érteni. A költségvetési csalás tényállása alkalmazásában emellett a vagyoni hátrány alatt érteni kell még a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, továbbá a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is.
Melyek az egyéb elkövetési magatartások?
Ugyancsak a költségvetési csalás bűncselekményét követi el az, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, illetve a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított követelmény hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik. Ezáltal a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
Végezetül a költségvetési csalás bűncselekményét szükséges megállapítani akkor is, amennyiben valaki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel.
Súlyosabban minősülő esetek
Lépésről lépésre egyre szigorúbban büntetendő, ha a bűncselekmény révén az okozott vagyoni hátrány nagyobb, jelentős vagy különösen nagy, vagy különösen jelentős, illetve ha azt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
Nagyobb az okozott vagyoni hátrány, ha az ötszázezer forintot meghaladja, de az ötmillió forintot nem lépi túl. Jelentős, amennyiben az ötmillió forintot meghaladja, de az ötvenmillió forintot nem lépi túl. Különösen nagy, ha az ötvenmillió forintot meghaladja, de az ötszázmillió forintot nem lépi túl és különösen jelentős, ha az ötszázmillió forintot meghaladja.
Milyen esetkben lehet korlátlanul enyhíteni a büntetést?
Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a vádirat benyújtásáig az okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. A korlátlan enyhítés ugyanakkor nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. Jelezni kell, hogy ez változást jelent a korábban hatályos szabályozáshoz képest, amely alapján az adóhiány megtérítése még büntethetőséget megszüntető oknak minősült.
Milyen esetben minősül elmulasztottnak a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség?
Új tényállásként lett bevezetve a büntető törvénybe a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása nevezetű bűncselekmény, amely az ún. “vezetői felelősség” körébe eső magatartásokat hivatott általános jelleggel büntetni. A tényállás szerint bűntettet követ el a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a költségvetési csalást a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet érdekében követi el. Illetőleg a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettség teljesítése a bűncselekményt megakadályozhatta volna.
A visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással tényállása
A társadalombiztosítási, szociális vagy egyéb jóléti juttatással visszaélés tényállását az meríti ki, aki a társadalombiztosítási ellátás, vagy az államháztartás alrendszereiből jogszabály alapján, természetes személy részére nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja. Ezáltal pedig kárt okoz.
Az önálló tényállás megalkotásának magyarázata, hogy az abban megjelölt ellátás vagy juttatás csalárd megszerzése esetén abban az esetben is lehetőség nyíljon a büntetőjogi szankcionálásra, ha az okozott kár nem éri el a költségvetési csalás megállapításához szükséges, százezer forintos értékhatárt. Ezzel kívánva megelőzni a táppénzcsalásként elnevezett cselekményeket, valamint az ehhez hasonló magatartásokat.
Társadalombiztosítási ellátással való visszaélés
A bűncselekmény társadalombiztosítási ellátással, illetve más, jogszabály alapján – így különösen a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról vagy a családok támogatásáról szóló törvény alapján – járó ellátással, juttatással kapcsolatban követhető el.
A tényállás elkövetési magatartása más tévedésbe ejtése, tévedésben tartása vagy a valós tény elhallgatása. A cselekmény célzatos bűncselekmény, a célzat a tényállásban felsorolt jogviszonyok alapján járó vagy nyújtható juttatások megszerzése vagy megtartása. Így ha az elkövetőt nem ez a cél vezérelte, akkor nem lesz megállapítható a bűncselekmény.
A bűncselekmény eredménye a kár. A Btk. értelmező rendelkezése szerint eltérő rendelkezés hiányában kár alatt a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenést szükséges érteni. Ez eltér a költségvetési csalás bűncselekményénél alkalmazott eredménytől. Ott a vagyoni hátrány szerepel. Tekintettel arra, hogy a tényállásbeli juttatások valamennyi esetben tényleges vagyoncsökkenéshez vezetnek.
Az elkövetési értékhatár
Az új Btk. az értelmező rendelkezések között határozza meg az elkövetési értékhatárt, azaz azt az összeget, amelyet el kell érnie a bűncselekmény által okozott kárnak a bűncselekmény megvalósulásához, ez az összeg ötvenezer forint. A bűncselekményi érték felső határa ötszázezer forint. Az ezt meghaladó értékre elkövetett cselekmény esetében a költségvetési csalás súlyosabban minősülő esete állapítandó meg. A bűncselekmény – amennyiben az okozott kár a százezer forintot meghaladja – konkurál a költségvetési csalás alapesetével. Abban az esetben, ha az elkövető a költségvetésnek a 395. § (1) bekezdésében írt magatartás kifejtésével okoz százezer forintot meghaladó, de ötszázezer forintot meg nem haladó kárt, a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés vétsége kerül megállapításra.
Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a bűncselekménnyel okozott kárt a vádirat benyújtásáig megtéríti.
(forrás: www.magyarorszag.hu)