- A GAZDÁLKODÁS RENDJÉT SÉRTŐ BŰNCSELEKMÉNYEK
- Mi minősül csődbűncselekménynek?
Btk. 404. § (1) Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén
a) a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével,
b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy
c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon
a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet
a) fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel vagy
b) fizetésképtelensége esetén az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével
a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.
Súlyosabban minősülő esetek
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csődbűncselekményt stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetre nézve követik el, vagy
b) a tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős.
(4) Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Az (1)-(3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény akkor büntethető, ha
a) a csődeljárást megindították,
b) a felszámolást, kényszertörlési, illetve kényszer-végelszámolási eljárást elrendelték, vagy
c) a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg.
(6) A csődbűncselekményt tettesként az követheti el, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen.
A csődbűncselekmény szabályozása
A szabályozás a csődbűncselekmény keretében széles körben büntetni rendel minden olyan magatartást, amely – akár ezáltal idézett elő fizetésképtelenséget, akár annak beálltát követően realizálódott. Azonban – teljesen vagy részben meghiúsítja a hitelezők kielégítését, vagy már a felszámolás elrendelését követően annak eredményességét negatívan befolyásolva sérti közvetve a hitelezők érdekeit.
Mi a valódi csődbűncselekmény?
Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén a vagyon, illetve annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével. Továbbá színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével. Vagy az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes további módon a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti. Ezáltal a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, csődbűntettet követ el.
Ugyanilyen módon büntetendő az elkövető abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az előzőekben írt magatartások valamelyikével idézi elő. Ezáltal hiúsítja meg részben vagy egészben a hitelező vagy a hitelezők kielégítését.
Végül úgyszintén megvalósítja a bűncselekményt az, aki a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége esetén hiúsítja meg részben vagy egészben a hitelező vagy a hitelezők kielégítését az előzőekben említett magatartások valamelyikével.
Mi a bűncselekmény elkövetési magatartása?
A tartozás fedezetéül szolgáló vagyon elrejtése valósul meg abban az esetben, ha az elkövető az adott vagyontárgyakat ténylegesen elszállíttatja a hitelező előtt nem ismert helyre. Míg eltitkolja akkor, ha például azt nyilvántartásaiban nem szerepelteti, létezését letagadja. Alapvető elem, hogy ezzel a még létező vagyont a hitelezők részére hozzáférhetetlenné teszi.
A vagyontárgyak megrongálása azok állagsérelmével – rendszerint értékcsökkenésével is – együtt járó magatartás. Ez ugyanakkor még nem zárja ki a tárgy használhatóságát, valamint annak a lehetőségét, hogy az eredeti állapot visszaállítható. Szemben a megsemmisítéssel, amely a vagyontárgy állagának megszűnésével jár együtt. A használhatatlanná tétel esetén a vagyontárgy állaga nem sérül, ugyanakkor időlegesen vagy véglegesen kizárt annak rendeltetésszerű használata.
Mi a bűncselekmény elkövetési tárgya?
A vagyon a gazdálkodó szervezet minden – tulajdonában, illetve kezelésében lévő – vagyona, amivel a csődeljárás, a felszámolási eljárás vagy a végelszámolás kezdeti időpontjában rendelkezik, valamint az a vagyon is, amelyet a továbbiakban az eljárás tartama alatt szerez. Ez lehet befektetett eszköz – tárgyi eszközök vagy forgóeszköz -, például tulajdoni részesedést jelentő befektetés.
Színlelt ügylet és kétes követelés
Színlelt ügylet kötése esetén az elkövető célja többségében vagy valamely jogszabályi rendelkezés, vagy egy harmadik személy – itt a hitelező – jogának vagy érdekeinek például azzal történő kijátszása, hogy az egyes vagyontárgyak tulajdonjogát előtte eltitkolja. Az ilyen szerződés semmis.
Kétes a követelés, amennyiben annak ténybeli vagy jogi alapját az adós vitatja. De ilyennek minősül az is, ha annak behajtása nem biztosított, mint például az elévült követelés.
Mi az ésszerű gazdálkodás?
Ésszerű a gazdálkodás, amennyiben a kitűzött gazdasági eredmény bekövetkezésének lehetősége nagyobb, mint a veszteségé. Ennek követelményeivel ellentétes, ha az elkövető olyan üzletbe kezd, amely vagyoncsökkenéshez vezet (veszteséges üzlet), vagy ha az eredmény leginkább a véletlenen múlik. Természetesen az ésszerű gazdálkodással is szükségszerűen együtt jár bizonyos kockázat, ugyanakkor ennek aránya nem haladhatja meg a megengedett kockázatvállalás mértékét.
Amennyiben ezeken a kereteken belül marad, a megengedett kockázat eredményeként beálló veszteség mellett sincs bűncselekmény. Ráadásul, éppen a csőd- vagy a felszámolási eljárásokra jellemző, hogy a hitelezők kisebb veszteségeket is vállalnak a nagyobbak elkerülése végett. Az adós mindenkori kötelezettsége, hogy hitelezői érdekében vagyonát úgy őrizze meg, hogy az biztosítsa a gazdasági szervezet rendeltetésszerű működésének lehetőségét.
Mi a színlelt vagyoncsökkenés?
Az adós vagyona a kiemelt eseteken kívül egyéb formában is csökkenthető. Tényleges vagyoncsökkentés esetén az elkövetési magatartással okozati összefüggésben vagy az aktívum csökken, vagy a passzívum nő, míg színlelt vagyoncsökkentés esetén ez valójában nem áll fenn, mindössze ennek látszata jelenik meg. Az adós hitelezői érdekében köteles a gazdasági szervezetet olyan állapotban tartani, hogy a gazdasági rendeltetésének megfeleljen, rendszerint abból a célból, hogy a hitelezői igények fedezetéül szolgáló vagyon rendelkezésre álljon.
Hogyan válik befejezetté a bűncselekmény?
A bűncselekmény csupán abban az esetben válik befejezetté, amennyiben az elkövetési magatartásokkal okozati összefüggésben a hitelező vagy hitelezők igényeinek kielégítése részben vagy teljesen meghiúsul. A törvény egyértelművé teszi, hogy egy jogviszonyon belül akár egyetlen hitelező igényének a részbeni meghiúsítása esetén már befejezetté válik a bűncselekmény.
A szabályozás alapján ezen magatartások csupán az adós gazdasági tevékenysége körében bekövetkezett fizetésképtelenségével összefüggésben értékelhetőek bűncselekményként.
Fizetésképtelenség megállapításának követelménye, hogy az adós elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül se egyenlítse ki vagy ne vitassa, továbbá az ezutáni hitelezői írásbeli fizetési felszólításra se teljesítse, vagy a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását ne egyenlítse ki, vagy a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen legyen, avagy a csődeljárásban kötött egyezségben meghatározott fizetési kötelezettségét ne teljesítse, függetlenül attól, hogy tartozásai meghaladják-e vagyonát, vagy sem.
Mi a büntethetőség feltétele?
A törvény értelmében a büntetőjogi felelősségre vonás követelménye a csőd- vagy felszámolási, kényszertörlési, valamint kényszer-végelszámolási eljárások megindítása. Vagy az, hogy a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére sem történt meg.
A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós – a csődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kezdeményez, továbbá csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek az a célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése esetén a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. A végelszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek során a nem fizetésképtelen gazdálkodó szervezet – a jogutód nélküli megszűnését elhatározva – a hitelezőit kielégíti.
Ki a bűncselekmény elkövetője?
A törvény meghatározza, hogy e fordulat esetén a bűncselekmény elkövetője csak az lehet, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van. Még abban az esetben is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen.
A gazdálkodó szervezet (adós) vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosultak körét jogszabály vagy szerződés – például társasági szerződés, alapszabály -, de akár bírósági vagy hatósági határozat is meghatározhatja. Többnyire a gazdálkodó szervezet magasabb beosztású alkalmazottai vagy vezetője, de a csőd- vagy felszámolási eljárás beindulását követően ilyennek minősül a vagyonfelügyelő, a felszámoló vagy a végelszámoló.
Az új Btk. rendezi azt a helyzetet, amikor a felszámolás elrendelése után jogilag ugyan megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott jogai és a vagyonnal való rendelkezésre csupán a felszámoló jogosult. De ennek ellenére a vagyontárgyak feletti tényleges rendelkezésre – ha nem vette fel a kapcsolatot a felszámolóval, vagy a tulajdonos, vezető tisztségviselő a kapcsolatfelvétel előtt rendelkezett a vagyontárggyal – mégis valós lehetősége van és él is ezzel. Erre tekintettel tartalmazza a törvény azt az esetet, amikor a vagyonnal már nem rendelkezhet a tulajdonos cégképviselő, de erre lehetősége van.
A bűncselekmény kizárólag szándékosan követhető el, és az elkövető tudatának át kell fognia a bűncselekmény minden lényeges elemét, így a fizetésképtelenség állapotát, a tartozások fennálltát, s azt, hogy magatartása a hitelezőkre vonatkozóan milyen hátrányos következményekkel jár.
Hogyan lehet meghatározni a gazdálkodó szervezetet?
Gazdálkodó szervezet a Ptk.-ban meghatározott gazdálkodó szervezet, valamint az a szervezet, amelynek gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a Ptk. szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Eszerint gazdálkodó szervezetnek minősül az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az egyéni cég. Továbbá az egyéni vállalkozó, valamint a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület és az alapítvány.
Mik a súlyosabban minősülő esetek?
A Btk. súlyosabban rendeli büntetni, ha a csődbűncselekményt stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetre nézve követik el, vagy a tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős, azaz meghaladja az 500 millió forintot.
Mi a fizetésképtelenség és mi annak a fenyegető helyzete?
A fizetésképtelenség, illetve a fizetésképtelenség fenyegető helyzete a csődbűncselekmény elkövetésének követelménye. A törvény a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet megfogalmazásával gyakorlatilag a vétkes gazdálkodás keretében már a csődhelyzet alapját képező fizetésképtelenség bekövetkezése előtt is bünteti a hitelezők kielégítésének fedezetéül szolgáló vagyon jogellenes elvonását. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet fogalmát a csődtörvény (Cstv.) 33/A.§ (1) bekezdése határozza meg, amely alapján “a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.”
Ez az új gazdasági jogintézmény tulajdonképpen csak büntetőjogi védelemmel képes betölteni gazdasági funkcióját.
A Cstv. megfogalmazása egyértelművé teszi, hogy bár a gazdálkodó szervezet működése a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte után is jogszerű. Azonban a gazdasági társaság vezetői a társasági törvényben foglalt kötelezettségeiket vétkesen megszegik, és ezzel a hitelező kielégítésére szolgáló vagyont csökkentik.
A fizetésképtelenség fenyegető helyzete
A gazdasági társaságokról szóló törvény 30.§ (3) bekezdése szerint a gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény – e követelmény felróható megszegése esetére, ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált vagy jogutód nélkül megszűnt. Előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét. E külön törvény a Cstv., amelynek módosítása a hivatkozott társasági jogi rendelkezéssel összhangban egy, a hazai jogrendszerben eddig még nem létező új jogintézményt vezetett be.
Ez a jogellenes továbbműködés felelősségi alakzatának a lényege, ami megteremti a gazdálkodó szervezet vezetőinek a hitelezőkkel szembeni közvetlen, magánvagyonukat is magába foglaló polgári jogi felelősségét. Abban az esetben, amennyiben a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkezését követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége, illetőleg a környezeti terhek rendezésének kötelezettsége alapján látták el. Így a társaság vagyona csökkent.
A csődbűncselekménynek ebben az esetében épp a törvényben meghatározott elkövetési magatartások idézik elő az adós fizetésképtelenségét vagy annak látszatát Ezért ezeket a csődeljárás vagy a felszámolási eljárás elrendelése előtt szükséges megvalósítani. Ezek a magatartások utóbb azáltal válnak büntethetővé, hogy az adott eljárások megindításra kerülnek. A megindítás időpontjának meghatározásakor csődeljárás esetén az adós kérelmének bírósághoz történő megérkezése, felszámolási eljárás esetében pedig az illetékes törvényszékhez való beérkezési időpontja mérvadó.
Bár a törvény nem teszi feltétellé, csalárd bukás esetén az elkövető általában kívánja magatartásának eredményét. Vagyis azt, hogy fizetésképtelen legyen, vagy legalább annak látszatát keltse, és meneküljön hitelezői igényeinek kielégítése elől.
Hogyan lehet a hitelezőt jogtalan előnyben részesíteni?
A nemrégiben önálló bűncselekményként szereplő hitelező jogtalan előnyben részesítése a csődbűncselekmény önálló alapesetévé vált. Ez ugyanúgy a vagyon védelmén keresztül védi a hitelezők érdekeit. Az követi el a bűncselekményt, aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti. Tulajdonképpen a csődbűncselekmények legenyhébb alakzata, mert azon túl, hogy nem jár vagyonvesztéssel, nem is sérti az összes hitelező érdekét.
A bűncselekmény elkövetésének nem feltétele az elkövető részéről a fizetésképtelenség tudata. Ugyanakkor viszont a bűncselekmény csak a felszámolás elrendelése után valósulhat meg.
A Cstv.-ben meghatározott kielégítési sorrend kötelező szabályai ugyanis csupán a felszámolási eljárás megindítását követően érvényesülhetnek.
Hogyan válik a bűncselekmény befejezetté?
A bűncselekmény abban az esetben válik befejezetté, amennyiben a magatartásokkal okozati összefüggésben a felszámolás eredménye részben vagy egészben meghiúsul. Vagyis ha a pontos adatok hiányában nincs lehetőség a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzete meghatározására. Így a gazdálkodó szervezet kötelezettségei teljesítésére, akár a hitelezők csak bizonyos körének vonatkozásában.
A csődbűncselekmény a hitelező jogtalan előnyben részesítése folyamán befejezetté válik a kötelező sorrend megsértéséve. Attól függetlenül, hogy ahhoz bármilyen következmény, hátrány társult-e vagy sem.
A bűncselekmény csak a felszámolás elrendelése után valósítható meg. Erre a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napjától kerülhet sor.
A törvény értelmében a büntetőjogi felelősségre vonás követelménye a felszámolási eljárás megindítása.
Ki lehet a bűncselekmény elkövetője?
A jogszabály alapján a bűncselekmény elkövetője csak az lehet, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van. Abban az esetben is, amennyiben a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen. Ez a felszámolás kezdő időpontjától főszabály alapján a felszámoló. De a gazdálkodó szervezet azon képviselője vagy vezetője is lehet, aki a vonatkozó jogszabályok értelmében adatszolgáltatásra köteles. Továbbá lehetősége volt a vagyonnal való rendelkezésre.
A bűncselekmény kizárólag szándékosan valósítható meg. A bűncselekmény rendbeliségét nem a hitelezők, hanem a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek száma szabja meg.
(forrás: www.magyarorszag.hu)