- A GAZDÁLKODÁS RENDJÉT SÉRTŐ BŰNCSELEKMÉNYEK
- Mi minősül a számvitel rendje megsértésének?
Btk. 403. § (1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel
a) a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy
b) az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja.
Súlyosabban minősülő esetek
(3) A büntetés az (1) bekezdés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság körében követik el.
(4) E § alkalmazásában a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevétel húsz százalékát és mérlegfőösszeg húsz százalékát is. Minden esetben megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ötszázmillió forintot.
Bizonylati rend megsértése, beszámoló készítési kötelezettség megszegése
Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezáltal
- a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy
- az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja,
elköveti a bűncselekményt.
Ugyancsak elköveti a bűncselekményt az egyéni vállalkozó. Továbbá a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban előírt nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi. Ezáltal vagyoni helyzetének áttekintését, valamint ellenőrzését meghiúsítja.
A bűncselekmény védett jogi tárgya a gazdasági élet biztonsága, a piaci szereplők információjutáshoz való joga a gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére vonatkozóan, és a számviteli előírások törvényes rendje.
Mi a bűncselekmény elkövetési magatartása?
A bűncselekmény kerettényállás, az elkövetési magatartások pontos tartalmát a számviteli törvény (2000. évi C. tv.), valamint a felhatalmazásán alapuló más jogszabályok. Például az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, vagy a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet határozzák meg. Ezekben fogalmazta meg pontosan a jogalkotó a beszámolókészítés, a könyvvezetés, továbbá a bizonylati rend konkrét szabályait.
Közös vezérelvként jelenik meg ezekben a forrásokban, hogy a kötelezettségek teljesítése során tényezőt feltételezni kell. A gazdálkodó szervezet a jövőben is képes fenntartani a működését, nem várható annak beszüntetése vagy jelentős mértékű csökkenése (vállalkozás folytatásának elve). A tartalmat illetően a teljesség, a valódiság, az összemérhetőség és az óvatosság elvei irányadók, melyeket kiegészítenek olyan alaptételek, mint az időbeli elhatárolás elve. A kötelezettségek teljesítésekor a formai szempontokat is figyelembe kell venni (például világosság, következetesség, folytonosság).
Fontos követelmény, hogy az egyes elkövetési magatartásokban foglalt kötelezettségek összefüggő rendszert alkossanak. Így különösen, hogy a nyilvántartások és a bizonylatok adatai között olyan összhang legyen, mely az egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét megteremti.
Ki válik a bűncselekmény elkövetőjévé?
A bűncselekmény elkövetője a számviteli törvény és a felhatalmazásán alapuló jogszabályok hatálya alá tartozó gazdálkodó – például a vállalkozó vagy az államháztartás szervezetei – keretében a kötelezettségszegést megvalósító természetes személy vagy személyek. Bár a számviteli törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozókra, azokat a Btk. kiterjesztőleg e bűncselekmény elkövetői körébe vonta.
A bűncselekmény csupán szándékosan követhető el, és az elkövető tudatának minden lényeges elemet át kell fognia. Az új Btk. megsemmisítette a korábban bizonyos fordulatok gondatlan elkövetésének a büntetését.
Mi a bizonylatolási és nyilvántartási kötelezettség?
A gazdálkodó szervezetek gazdasági helyzetének számottevő eleme eszközeik milyensége, valamint azok forrásainak állománya vagy összetétele. Ezért minden e kört érintő gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani, amelynek adatait a könyvviteli nyilvántartásokban is dokumentálni kell.
A bizonylatnak a jogszabályban meghatározott adatokat a valóságnak megfelelően és hiány nélkül kell tartalmaznia.
Egyéni vállalkozók esetén az elkövetési magatartás a jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettség megszegése. E kötelezettségek pontos tartalmát nem a számviteli törvény – továbbá az ennek felhatalmazásán alapuló más jogszabályok -, ellenben az egyes adónemeket szabályozó törvények – például a személyi jövedelemadóról szóló törvény, valamint az egyes vállalkozói tevékenységekre vonatkozó jogszabályok – írják elő.
A nyilvántartási kötelezettség az irányadó jogszabályokban előírt olyan adatok vezetésének kötelezettsége, mint például a naplófőkönyv vagy a beruházási és felújítási költségekre vonatkozó nyilvántartások. A naplófőkönyvben – vagyis a pénztárkönyvben – szigorú rend szerint, tehát időrendben, naponkénti bontásban, dátummal, sorszámmal és a mellékelt okmányok alapján szükséges a bevételeket és kiadásokat bejegyezni és összesíteni. Amennyiben ehhez az elkövető hamis okiratot használ fel, hamis magánokirat felhasználásért ugyancsak felel.
Mi a beszámolókészítési kötelezettség?
A gazdálkodó szervezetek az üzleti év könyveinek zárását követően kötelesek beszámolót készíteni. A beszámolókészítési kötelezettség célja, hogy adatokhoz juthassunk az adott gazdálkodó szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A megbízhatóság érdekében a beszámolót írásba kell foglalni. Emellett könyvvezetéssel szükséges alátámasztani, magyar nyelven, és az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától függően meghatározott formában – például éves, konszolidált éves beszámoló stb. – szükségszerű elkészíteni.
A beszámoló általánosságban a mérlegből, az eredmény-kimutatásból valamint a kiegészítő mellékletből áll. Habár nem része az éves beszámolónak, de mégis azzal egyidejűleg a gazdálkodó szervezetnek üzleti jelentést is szükséges csatolnia. E törvényi előírásoktól a gazdálkodó szervezet kivételesen eltérhet abban az esetben, ha az előírások betartásával kevésbé megbízható és valós összkép adódna a vállalkozásról.
Mi a könyvvezetési kötelezettség?
A gazdálkodó szervezeteknek minden olyan eseményről folyamatos nyilvántartást kell vezetniük, amely tevékenységük közben fordul elő és kihat vagyoni, pénzügyi vagy jövedelmi helyzetükre. Az év során a nyilvántartást a kettős könyvvitel szabályai alapján kell vezetni, és minden üzleti év végével le kell zárni. Az új Btk. alapján a könyvvizsgálati kötelezettségek megsértése mint tényállási elem már nincs benne a tényállásban.
Mi lehet a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba?
Az üzleti év – amelyre vonatkozóan a beszámoló készül – általában megegyezik a naptári évvel. Ezen időszakra vonatkozó, a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba a saját tőke értékét jelentősen megváltoztatja. A saját tőke a – jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett – jegyzett tőkéből, tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből jön létre.
Az új Btk. újítása, hogy maga írja elő, hogy mit szükséges lényeges hibának tekinteni. Így ennek minősül abban az esetben, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevétel húsz százalékát és mérlegfőösszeg húsz százalékát is. Minden esetben megbízható és valós képet jelentősen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ötszázmillió forintot.
Hogyan válik a bűncselekmény befejezetté?
A bűncselekmény az elkövetési magatartások tanúsításán túlmenően csupán az ott meghatározott eredmény bekövetkeztével lesz befejezett. Vagyis, ha a kötelezettségek elmulasztása a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy az adott üzleti évet érintően a vagyoni helyzet áttekintését, valamint ellenőrzését meghiúsítja.
Mind az áttekintés, mind az ellenőrzés az adott gazdálkodó szervezet helyzetére vagy meghatározott jellemzőire – például fizető- vagy hitelképességére – irányuló adatgyűjtés. Az áttekintés joga szélesebb kört érint – például üzleti partnerek -, míg az ellenőrzésre csak a felhatalmazott szervek – például a NAV – jogosultak törvényi keretek között (meghatározott cél és idő).
Az áttekintés és az ellenőrzés abban az esetben hiúsul meg az elkövetési magatartások eredményeként, amennyiben a gazdálkodás egésze vagy meghatározó része vonatkozásában a vagyoni helyzet áttekintése, valamint ellenőrzése végleg ellehetetlenül. Fontos feltétel, hogy az elkövetési magatartással okozati összefüggésben következzen be a vagyoni helyzet áttekintésének vagy ellenőrzésének meghiúsulása. Továbbá ne az ellenőrzést végző személy szakmai felkészültségének a függvénye legyen.
Melyek a súlyosabban minősülő esetek?
Aki a cselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet folytató szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság körében követi el. Minden esetben fokozott felelősséggel tartozik. Az új Btk. a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokat ugyancsak ebbe a körbe vonta.
(forrás: www.magyarorszag.hu)